Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

aug.—okt.), Pákán (1829—34), pléh. Felsőszemenyén 1835^ jan. 1-től 1857. júl. 28-án beköv. haláláig.

Vis. Can. Páka, 1830. június 12. Felsőszemenyén 82 frtos alapítványt tett szentmisére és sírja fenntartására. Közepesen beszélt németül.

Sz. Baltavárott 1850. március 4-én H. János kovácsmester László Róza szülőktől. Teol. tanulmányait a pesti közp. papneveldében végezte. Félsz. 1874, aug. 12-én. Káplán volt Lendvavásárhelyen (1874—75). 1875- ben Szabó Imre püspök maga mellé vette mint szentszéki jegyzőt, a köv. évben püspöki titkárrá nevezte ki, 1877-ben pedig a szentszék ülnökévé. Püspöki titkársága ideje alatt 1876- tól 1879-ig a szemináriumban a dogmatikát is tanította. 1883- ban az új püspök, Hidasy Kornél kinevezte Szombathely plébánosává (1884. jan. 1.—1902. jún. 18.) s egyben a kér. esperesévé és zsinati vizsgálóvá. 1890-ben a király a Sz. Istvánról elnevezett keői (tiszakeői) c. prépostság címére nevezte ki; 1898-ban pedig a vaskoronarend lovagjává, 1902-ben a székesegyház kanonokjává: pápóci perjellé nevezte ki I. Ferenc József. 1905-ben őrkanonokká, 1907-ben éneklőkanonokká lépett elő. 1907-ben István püspök ált.

helynökévé, a középisk. hittanárokat vizsgáztató bizottság

elnökévé és egyházm. főtanfelügyelővé nevezte ki. István püspök halála után a székeskáptalan kápt. helynökké választotta. 1912-ben nagypréposttá neveztetett ki s az új püspök, Mikes János gróf ált. helynökévé és a szentszék h. elnökévé nevezte ki. 1913-ban elnyerte a zaculmi c. püspökséget. 1917. aug. 11-én Szombathelyen halt meg.

Ipolyi Arnold, a pesti közp. szeminárium rektora, a későbbi' nagynevű váradi püspök 1871-ben a köv. információt adta Horváth Istvánról: „Ingenii praeclaris dotibus cunctos socios si non superat, adaequuat; hinc etiam in studiis insignes fecit progressus ... Si, quod sinceris suis moribus atque ad omnia parato animo omni cum jure

456. Horváth István.

150