Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

1934. júl. 26-án. 1934. okt. óta Rómában az Istituto Polacco tagjaként az Apollinare-egyetemen egyházjogot tanul. Németül is beszél.

358. Grosz Mihály.

Sz. Pápán 1807. okt. 5-én G. Antal és Morátzi Erzsébet szülőktől. A teológia elvégzése után egy évet a presbyteriumban töltött. Félsz. 1830. dec. 26-án. Káplán volt Pecölben (1831. márc.—okt.), Kemenesmihályfán (1831. okt.—1832. okt.), Nagygencsen (1832. okt.). 1832. nov.-ben elnyerte a felsőszilvágyi plébániát és ott munkálkodott 1873. okt. 20-án beköv. haláláig. 1844-ben Sopron vármegye táblabírájává választotta, 1870-ben a kőszegi kér. esperese, tanfelügyelője és a vasvár-szombathelyi káptalan tb. kanonokja lett.

Vis. Can. Felsőszilvágy. 1840. június. U. o. 200 frtos alapítványt tett szentmisére, 100 frtosat kökeresztre. —- Sz. E. T. II. 331, 353. 1.

359. Grueber Kér. János.

Sz. Pinkafőn 1734 körül. A teológiát Grácban hallgatta, mint eivilleológus. Félsz. Batthyány Zsigmond gróf címére 1760 körül. Káplán volt félévig Möniclikirchenben (Stájerország), onnan Pinkafőre került s ott káplánkodott 1788. szept. 24-én beköv. haláláig.

Németül is beszélt. —• Vis. Can. Pinkafő, 1779. aug. 10—41. — P. C. 1788. p. 329.

360. Gryneus György.

Sz. Beregszászon 1895. júl. 14-én G. György m. kir. pénzügyigazgató és Lechky Emma szülőktől. Félsz. 1918. jún. 13-án. Nevelő volt Erdődy Sándor gróf családjánál (1917—18), káplán Lendvavásárhelyen (1918), hitoktató Szombathelyen (1918—22), a magyar gyermekek lelkigondozója Hollandiában (1922—23), hitoktató Szombathelyen (1923—24), prefektus a pesti Szent Imre kollégiumban (1924 —25), pléb. Szentkirályon 1925. júl. 1. óta.

Németül és közepesen hollandul is beszél. — Sz. E. T. II. 353,

451. 1.

361. Gusálly János.

Sz. Tamásiban (Tolna vm.) 1711 körül. Félsz. 1738 körül. Plébános volt örihodoson 5 évig (1738—43), Káraiban (1743. okt.—1764. dec.), pléb. Szombathelyen (1764.

121