Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

.—1843. ápr.), pléh. Ölbőn 1843. ápr. 25-töl 1863. szept. 11-én Jteköv. haláláig.

Vis. Can. Vámoscsalád, 1838. máj. 25. —• Inf.: „Valde fervidae naturae est... secus est vir optimi cordis.“ A tagosítás alkalmával az ölbői plébániának a fáizási stb. jogokról való lemondás fejében 24 öl fát biztosított évi járandóságul. Az 1855—58. években a mostani templomot és iskolát építtette.

303. Gaál Sándor dr.

Sz. Zalaegerszegen 1861. márc. 23-án G. Sándor szabómester és Pirity Anna nemes szülőktől. A teológiát a Pazmaneum növendékeként a bécsi egyetemen végezte. Félsz. 1884. aug. 2-án. Káplán volt Nagyszentmihályon (1884—86), adm. Felsőőrött és Vasjobbágyiban (1886—88), 1888-ban teol. tanárrá neveztetik ki s az erkölcs- és lelkipásztorkodás tudományát tanítja, 1890-ben a bécsi egyetemen doktorrá avatják, 1890-ben a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság tagjává, 1891-ben teol. tanári állásának megtartásával püspöki udvari káplánná és levéltárossá, majd még u. a. évben szentszéki jegyzővé nevezi ki Hidasy püspök.

1892-ben zsinati vizsgáló lesz. 1902-ben István Vilmos a szombathelyi plébániajavadalmat adományozza neki, s egyben szentszéki ülnökké nevezi ki. 1908-ban a B. Szűz Máriáról nevezett madocsai c. apátság apátjává lesz s u. a. évben a Vigilantia-bizottság tagja, 1909-ben az egyházmegyei papság követe az autonómiai kongresszuson.

A 90-es években az egyházpolitikai harcok idején rendkívül jelentős szerepet vitt. A néppárt több mandátumot ajánlott fel neki, de mindig visszautasította. Az Egyházmegyei Nyomda felállítása, a „Szombathelyi Újság“ megindítása és a Kát. Kör. valamint a Kát. Legényegylet megszervezése és otthonának felépítése nevéhez fűződik. Jelentős a szerepe az Egyházmegyei Takarékpénztár és a Szalézi Intézet felállításában. Kegyeletes ragaszkodás fűzte Zichy Nándor grófhoz és benső barátság Prohászka Ottokárhoz. —1 Beszél németül, ért franciául és angolul. — Sz. E. T. II. 260, 278, 295, 352. 1.

304. Gáber Mihály.

Sz. Alsó-Csalogányon 1753 körül. Teol. tanulmányait a győri szem.-ban végezte. Félsz. 1777-ben. Adm. volt Perestón (1777. szept.—dec.), káplán Péterhegyen (1777. dec.—

1779. jam); 1779-ben elnyerte a mártonhelyi plébániát s nagy odaadással, buzgósággal munkálkodott ott 1815. szept.

13-án beköv. haláláig.

Vendül és németül is beszélt. —- Vis, Can. Perestó, 1778. szept. 3—4; Mártonhely, 1808. május 17. — P. C. 1815. n. 486.

105