Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VII. Füssy Tamás: Szabó Imre
rá, hogy Zalában a füredi esperesi kerülethez tartozó és a veszprémi püspök kegyurasága alatt álló csicsói plébániát kérje, melyet 1845 márciusában el is foglalt. Nyájas modorával, rendszeretetével, buzgalmával csakhamar megnyerte hívei szeretetét. Legalább a falu magyar része határtalanul tisztelte és szerette lelkipásztorát. A falu másik része azonban német. A jó németeknek már azelőtt sem tetszett, hogy lelkipásztoraik a templomban és iskolában mindinkább a magyar szót hangoztatják, de Szabó Imre lelkipásztorkodása alatt még más is történt. Minthogy a faluban már mindenki értett magyarul, Szabó Imre sürgető kérésére Zichy Domokos gróf, akkor veszprémi püspök, a „canonica visitatio“ alkalmával kizárólagosan a magyar nyelv használatát rendelte el szentbeszédeknél, keresztény tanításoknál és az iskolában. A csicsói németek épen ezért a testestöl-lelkestől magyar papot nem igen dicsérték, de a buzgó, példás lelkipásztort ócsárolni még sem merték soha. A neheztelést azonban elmosta az idő. Később valahányszor a csicsóiak Kis-Mária-Cellbe (Celldömölk) mentek búcsúra, útjukat mindannyiszor Iszkáz felé vették, hogy láthassák felejthetetlen lelkipásztorukat, ki nagy örömükre akkor is mindegyiket nevén szólította. 1847 februárjában nevezték ki a pesti tud. egyetem hitszónokává s márciusban költözött Pestre. Az egyetem; templomában mondott szentbeszédei mindig nagy közönséget vonzottak oda. Ünnepélyesebb alkalmakkor más templomokban is ő szokott szónokolni. így pl. ugyancsak 1847-ben Űrnapkor Budavárában Kopácsy József prímás tartván a szent körmenetet, Szabó Imre ugyanakkor mondott nagyhatású, a katolikus lapokban magasztalt szentbeszédet A fővárosban, mint akkor már ismeretes író, közelebbi összeköttetésbe lépett a „Jó és olcsó könyvkiadó társulattal, melyet ma Szent István-Társulat néven ismerünk. Fogarasy Mihály erdélyi püspök, a Társulat megalapítója — mint maga írja — ezeket, a hazánkban nagyfontosságú társulat megalapítására vontkozó eszméit még 1842-ben írta le. Ezeket az eszméket aztán a magyar klérus egyikmásik nagyobb tekintélyű tagjával, nevezetesen az egyház több főpapjával is közölte, akik helyeselték is a tervet. Prog-87
