Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VII. Füssy Tamás: Szabó Imre
„második jeles“ jegyet nyerte el, Imre akkori szokás szerint a szépszámú és díszes közönséghez „oratiot“ tartott. A közönség soraiban általános megelégedés nyilvánult meg nemcsak a megnyerő ezüsthang, hanem annak nem mindennapi tehetségre valló hordozása s előhaladott előadási ügyessége fölött is. A VI. osztályban a „poesis“-ben Szabó Imre, bár utóbb a költészet terén is elég szerencsével működött, a hivatalos feljegyzés szerint Filperger Rudolf tanár alatt az első félévben hatodik, a másodikban hetedik jeles volt. Régi időben nagy fordulatot képezett a tanuló ifjaknál, midőn a gimnáziumból az akadémiába vagy a líceumba léptek, melyhez az akkor „philosophia“ nevet viselő VII. és VIII. osztály tartozott. Olyan fordulat volt az, mint midőn ma a főgimnáziumi tanuló egyetemi polgárrá lesz. S tekintve azt, milyen korlátolt szabadsága volt akkor az egyetemi polgárnak, a gimnázista szabadsága úgy aránylott a „philosophuséhoz“, mint ma az egyetemi polgáréhoz. A szigorú gimnáziumi fegyelem után a filozófus-szabadság nem egy ifjút szédített meg. A filozófiában kezdték a tanulót „magázni“, ami az akkori fogalmak szerint már bizonyos emancipációt jelentett. Abban az időben a győri akadémiának az egész országban bizonyos elsőbbsége, tekintélye volt. Az ország legtávolabb eső részeiből a legelőkelőbb családok is ide küldték gyermekeiket. Egy évtizeddel Szabó Imre előtt Deák Ferenc és Batthyány Lajos gróf is a győri akadémia növendéke volt. Az egyetemi tanársága után győri főigazgatóvá lett Fejér Györgynél mindig öt-hat dandy lakott, akik az ország legtekintélyesebb családjainak voltak a gyermekei. Látogatottabb is volt a győri akadémia az ország legtöbb főiskolájánál. Mikor Szabó Imre 1829/30-ban a VII. osztályba lépett, a tanulók száma ebben 138-ra ment. Ilyen népes volt a többi osztály is. Ezt a nagy látogatottságot a győri akadémia bizonyára jeles tanerőinek is köszönhette. Talán a haza egyik vidéki főiskolájából se került a budapesti egyetemhez annyi tanár, mint a győri akadémiából. A hittant Kucsera Marián adta elő, aki már a következő évben Polák Sándor által felváltva akadémiai igazgatóvá lett és közel két évtizeden át kitűnő tulajdonságai által kivívott tekintéllyel viselte nagy körültekintést igénylő hivatalát. A hazai és világtörténelmet Maár 74
