Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VI. Dr. Kappel János: Szenczy Ferenc

nak, uraságtokat felszólítom, miszerint eme válságos időben kérjék a Mindenhatót, ki az ő egyszülött Fia által, valamint a türelmet és békét az ő mennyei fenségükben megismertető az emberekkel, úgy az igazi szabadság, egyenlőség, testvériség országát is a kereszténység áldásai által a világon örökre megalapítá, hogy a honatyákat Szentlelkével megvilágosítván tanácskozmányaikat a kívánt legjobb eredménnyel koronázza meg.“ És meghagyja nekik, hogy a körlevél vételétől kezdve nyolc napon át szentmise után e célból egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet imádkozzanak a hívekkel együtt. Nagyon reméli, hogy akkor hamarosan létrejön a király és a nemzet közt a megegyezés.

Az iskolaügyet is nagyon felkarolja az 1860-as években. Papjait nem egy körlevélben figyelmezteti ezen kérdés fontosságára és kötelességeikre. Úgy látszik azonban, hogy buzdítása és sürgetése nem hozta meg a kívánt eredményt. Az

1864. december 19-én kiadott körlevélben arról panaszkodik, hogy sok helyütt az iskolát, különösen a vegyesvallású vidékeken elhanyagolják. ,,A népnevelés sok helyütt még parlagon hever. Sok katolikus hívő a nevelés és oktatás jótéteményeitől megfosztvák.“ Hogy a katolikus iskolaügyet hathatósan „előmozdíthassuk, országos kát. iskolaalap létesítése szükséges.“ A vallás- és tanulmányi alaptól ne várjunk mindent. Ezért íveket bocsát ki, hogy gyűjtsenek a hívek között.

Igen örvend annak is, hogy Sárváron Ferenc kir. herceg 1865-ben zárdát alapított és odatelepítette az irgalmas nénéket, kik a leánynevelést magukra vállalták.1)

A „Neueste Nachrichten“ 1862. január 1-i száma Szombathelyről egy tudósítást közölt, amely a vallási türelem örvendetes jelének tünteti fel, hogy Szenczy püspök az izraelita község elhúnyt rabbijáért, Königsberger Edéért, gyászmisét mondatott.

Ezen híresztelés ellen a szombathelyi papság a leghevesebben tiltakozik és követeli, hogy a főpásztora elleni ezen rágalom minél előbb visszavonassék az illető lap részéről. „Meg vagyunk győződve, hogy a hírneves főpap országszerte ismert feddhetetlen egyházi jellemére nem képes homályt vonni az irigy fondorkodás piszkos zugából a világ elébe oda- *)

*) Az alapításra vonatkozó iratok a püsp. lev. I. állv. 1865. iratok, 814. sz., kelt 1860. ápr. 30-án és 1865. jún. 26-án.

54