Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VI. Dr. Kappel János: Szenczy Ferenc
halaszván, oka lett, hogy gyónás és szentségek nélkül haltak el“, továbbá, „mivel javadalmának jogait csorbítani, épületeit pedig elpusztulni engedé, s feljebbvalóival szemben engedetlen magaviseletét tanúsított.“1) Máshelyütt azt olvassuk a szentszéki jegyzőkönyvben (az 1854. márc. 22-én tartott ülésről), hogy két plébános kölcsönös felcserélése határoztatik el, azonban „az új plébániai állomásokon nyerendő investitura csak akkor fog bekövetkezni, ha mindkét részről a szigorú egyházias életre vonatkozó javulás világos jelei és a józan gazdálkodás rendszere mutatkoznak.“ Fontos eseménye az 1855. évnek a bécsi konkordátum megkötése, 1856. június 5—19-ig a konkordátum megkötésére vonatkozó értekezleten a többi püspökkel ő is Bécsben időzött, ahol mind a magyar püspökök külön tanácskozmányaiban, mind főképen a birodalmi püspöki kar közös ülésein bátran és lelkesen felszólalt a magyar egyház ősi jogainak és érdekeinek megóvása és fenntartása mellett.2) Erre a határozott fellépésére és szigorúan egyházias lelkületére enged következtetni Scitovszky János bíboros-hercegprímáshoz intézett felterjesztése,3) amelyben összefoglalja a konkordátumra vonatkozó kivánalmait és — tekintettel a megváltozott viszonyokra — egyéb reformtörekvéseit. Kéri a hercegprímást, hogy felterjesztésének pontjai tárgy altassanak meg az 1855. nyarán tartandó püspöki tanácskozmányon. Főbb pontjai a következők. I. rész 2. pontja: Adassék meg a püspököknek a szabad végrendelkezési jog. 3. p. Mivel a káptalanok megszűntek hites helyek lenni, mentessenek fel a levéltáraikban elhelyezett okiratok őrzésének kötelezettsége alól. *) *) U. o. 275. sz. 2) Papi névtár 1885. XII. 1. és Dr. Tóth József: Emlékezzünk régiekről. 25. 1.: „Arról volt szó, hogy Magyarország püspökségeit szintén beolvasztják az osztrák püspökségek közé s a prímási méltóság a bécsi érsekre száll. E terv egyik leghevesebb ellenzője Szenczy Ferenc szombathelyi püspök volt.“ — „De heves ellenzője volt a bécsi kormány ama tervének is, hogy a magyarországi püspökségek állami adóssággal terheltessenek meg. Heves beszédet tartott a közös püspöki tanácskozáson, hol Rauscher Ottmár bécsi hercegérsek elnökölt. Oly heves volt a beszéd, hogy az elnöklő érsek közbeszólt: Episcopus Sabariensis taceat et sedeat. De ő elmondta beszédét s mikor befejezte, állítólag így szólt: nunc verő taceo et sedeo.“ 3) Püsp. lev. I. állv. 1855. márc. 18. kelt 373. sz. ügyirat. 44
