Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
híres fehérérzelmű, néppárti politikához hű lakossága megmozdult, egyidőben a nemesbődiekkel, kiket azonban a kiküldött vörös katonák megleptek és véres megtorlással, 7 kivégzéssel csendesítettek le. A nagygencsiek azonban vigyázatosahbak voltak, így a meglepetés nemcsak hogy nem sikerült, de eredményesen szálltak kezdetben vele szembe. Amint a vas-soproni 18. vörös dandárparancsnokság vezérkari főnökének 16/48. hdm. számú jelentéséből is kitűnik, május 28-án este 9 órakor a kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta.1) Valójában a vörös zászlóalj a nagygencsiek jól megszervezett ellenállására megszaladt és csak Szombathely határában, a lovassági laktanya és Káinon mellett elhúzódó vasúti töltésnél állott meg, miközben saját trénjiik lóállományában is nagy kárt tettek és lőszerüket is elhagyták. 29-én hajnalban a vörös zászlóalj újra támadott, s első manőverével elvágta a herényi segítő-csapatok útját Nagygencs felé. A túlerőben levő vörös csapatok heves puskaharcban lassan megközelítették a falut, melynek derék lakói északi szomszédjaik segítő-csapataitól is támogatva derekasan védekezdtek és támadtak. Csak mikor a vörös tüzérség lőni kezdte a falut és repülőgépről is bombákat vetettek, tört meg a nagygencsi ellenállás ereje. A plébániát két bomba érte, tetőzetét átszakították, de szerencsére nem robbantak fel. Ezek után a gencsiek belátva küzdelmük meddő voltát, részben észak felé elhagyták a falut, részben házaikban elrejtőzködtek. A vörös katonák erre bevonultak a faluba és a 18—50 év közti egész férfilakosságát mintegy 300 embert behozták Szombathelyre a lovassági laktanyába és itt a lovardába zárták el őket. A falu megszállása és a férfilakosság elhurcolása után az egész község kétségbeesve fordult Kopcsándy esperes-plébánoshoz és kérték, eszközölje ki a férfiak szabadon bocsátását. A plébános csak reggeli köteles szentmiséjét mondta el még híveiért, minthogy ünnep volt, de csak egyedül Martini parancsnok jelenlétében, aki az engedélyt erre neki megadta, mert Udvaros szombathelyi direktóriumi tag a népet a templomból kirekesztette. Délután aztán bejött Szombathelyre, hogy a letartóztatott gencsiek szabadlábra-9 L. Deme—Keleti: Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathelyen. Szombathely, Martineum, 1920. 61—62. 1. a jelentés szövegét. 468