Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

híres fehérérzelmű, néppárti politikához hű lakossága meg­mozdult, egyidőben a nemesbődiekkel, kiket azonban a ki­küldött vörös katonák megleptek és véres megtorlással, 7 kivégzéssel csendesítettek le. A nagygencsiek azonban vigyá­­zatosahbak voltak, így a meglepetés nemcsak hogy nem sike­rült, de eredményesen szálltak kezdetben vele szembe. Amint a vas-soproni 18. vörös dandárparancsnokság vezérkari főnö­kének 16/48. hdm. számú jelentéséből is kitűnik, május 28-án este 9 órakor a kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta.1) Valójában a vörös zászlóalj a nagygencsiek jól megszervezett ellenállására megszaladt és csak Szombathely határában, a lovassági laktanya és Káinon mellett elhúzódó vasúti töltésnél állott meg, miközben saját trénjiik lóállományában is nagy kárt tettek és lőszerüket is elhagyták. 29-én hajnalban a vörös zászlóalj újra támadott, s első manőverével elvágta a herényi segítő-csapatok útját Nagygencs felé. A túlerőben levő vörös csapatok heves puska­harcban lassan megközelítették a falut, melynek derék lakói északi szomszédjaik segítő-csapataitól is támogatva dereka­san védekezdtek és támadtak. Csak mikor a vörös tüzérség lőni kezdte a falut és repülőgépről is bombákat vetettek, tört meg a nagygencsi ellenállás ereje. A plébániát két bomba érte, tetőzetét átszakították, de szerencsére nem robbantak fel. Ezek után a gencsiek belátva küzdelmük meddő voltát, rész­ben észak felé elhagyták a falut, részben házaikban elrej­tőzködtek. A vörös katonák erre bevonultak a faluba és a 18—50 év közti egész férfilakosságát mintegy 300 embert behozták Szombathelyre a lovassági laktanyába és itt a lovardába zár­ták el őket. A falu megszállása és a férfilakosság elhurcolása után az egész község kétségbeesve fordult Kopcsándy espe­res-plébánoshoz és kérték, eszközölje ki a férfiak szabadon bocsátását. A plébános csak reggeli köteles szentmiséjét mondta el még híveiért, minthogy ünnep volt, de csak egye­dül Martini parancsnok jelenlétében, aki az engedélyt erre neki megadta, mert Udvaros szombathelyi direktóriumi tag a népet a templomból kirekesztette. Délután aztán bejött Szombathelyre, hogy a letartóztatott gencsiek szabadlábra-9 L. Deme—Keleti: Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathe­lyen. Szombathely, Martineum, 1920. 61—62. 1. a jelentés szövegét. 468

Next

/
Thumbnails
Contents