Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

NYILATKOZAT.

Alulírott szülő óhajtom, hogy leányom

oszt.

isk. tanuló a r. k.

hitoktatásban részesüljön.

1919.

szülő, nevelő.

* A Magyar Tanácsköztársaság 1483—d. 1919. sz. rendelete értelmében.

A kötelezvények a szülők részéről mind befutottak, maga a direktórium elnöke is kívánta leányának vallásoktatását. A gyermekek azonban megtudván természetesen azt, hogy esetleges elmaradásuknak csak az a következménye lehet, hogy a szülők értesítést nyernek a hittanóra mulasztásáról, vagy a végzett anyag nem kellő feldolgozásáról, otthoni viszonyaik szerint, amint a család egyik vagy másik tagjánál észrevették a vallásos lelkidet hiányát, főkép exponáltabb kommunista családokban el-el maradoztak a hittanórákról. Fuchs az egyik ilyen elmaradó gyerekkel szemben keményebb hangot használt, mire másnap május 1-én a Testvériség „Papi szemtelenség“ címen egy beküldött hírt közölt. A hír beküldője (egy családapa) fia elbeszélése alapján a felháborodás hangján szól a piszkos aknamunkát folytató csuhásokról, akik a hittanóráról elmaradozó gyerekeket azzal fenyegetik, hogy majd 2—3 hét múlva, ha visszaszáll a régi rendszer, nemcsak megbüntetik őket, hanem ki is fogják zárni az iskolából.1) A szerkesztő Halász-Fischer elvtárs, aki egy személyben forradalmi vádbiztos is volt, gondoskodott a „papi szemtelenség“ megtorlásáról. FTichsot még aznap este letartóztatták és a május elsejével kezdett új rend szerint másnap délután Budapestre szállították. Május 2-án a Zrinyi-utcai kapitányságon tartották vagy harminc más polgári fogollyal együtt, kik főkép Csongrád-vidéki parasz‘) L. Testvériség 1919. május 1. sz. V. ö. Deme László—Keleti József: Az ellenforradalom Vasmegyében és Szombathelyen. Szombathely, Martineum, 1920. 56—57. 1. Téves az az adat, hogy letartóztatása a cikk megjelenése után harmadnap történt.

459