Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

1913. június 27-én. Először káplán Pinkafőn, 1916-ban tábori lelkész, 1918-ban szociális titkár, majd hitoktató Szombathelyen, 1919-ben május 1-én a kommunisták Pestre hurcolták a Markó-utcai gyüjtőfogházba a tanácsköztársaság vallásrendeletének megszegése címén és három heti fogság után egy évi fegyházra ítélték, melynek végrehajtását azonban „büntetlen előéletére“ való tekintettel felfüggesztették.1) A forradalmi időket a pörgölényi plébánia adminisztrálásával töltötte, majd a nemzeti rend visszaállításával káplán lett Szombathelyen, 1921-ben pedig a szeminárium spirituálisa. 1922-ben elnyerte a körmendi plébániát, 1925 óta a körmendi kerület esperese.2)

Katonai szolgálatot 1916. július 1-től 1918. december 1-ig teljesített az I. tábori vasúti hadseregnél, s ez idő alatt megfordult Galicia, Volhynia, Karinthia, Déltirol és Olaszország különböző kórházaiban. Kitüntetése: II. osztályú lelkészi érdemkereszt.

Herczeg János, született Pinkócon 1889. január 2-án, József földmíves horvát anyanyelvű fia, ki úgy, mint anyanyelvén beszél magyarul és németül. A szemináriumba felvétetett 1909-ben, teol. tanulmányait a budapesti kir. tudományegyetemen végezte, pappá szentelték 1914. június 27-én. Először káplán Rohoncon, 1916-tól tábori lelkész, 1918-ban a szeminárium spirituálisa, szentszéki jegyző és teológiai tanár. 1920-ban Pinkakertes plébánosa (Gaas, Burgenland).3)

Katonai szolgálatot teljesített 1916-tól 1918. szeptemberig mint a cs. és kir. IV. lovashadosztály plébánosa.

Jandrisevits Péter, született Sóskutfalun 1879. február 22-én, Mihály tanító fia, aki a magyar, horvát, német és délszláv nyelveket beszéli. A szemináriumba felvétetett 1899-ben, pappá szentelték 1903. június 28-án. Először káplán Városszalónakon, 1906-ban Rohoncon, majd ugyanebben az évben adminisztrátor Pásztorházán, 1916-ban katonai *)

*) L. Jézus legsz. Szíve Népnaptára 1920. Fuchs Ferenc: Három hét a Markó-utcában (60—63. 1.).

2) Adatok személyes bemondás, 1923. évi egyházmegyei Schematismus (68. 1.), szemináriumi törzskönyv (1909) és a „Testvériség“ c. napilap 1919. V. 1-i, „Vasvármegye“ 1919. X. 1-i közleményei alapján. L. 1916. augusztus 23-i VIII. körlevél 3299. sz„ 1918. december 20-i XIV. körlevél 5790. sz.

3) Adatok személyes közlés, 1923. évi egyházmegyei Schematismus (70 1.) és szemináriumi törzskönyv (1909) alapján. L. 1916. márc. 17-i V. körlevél 1329. sz.

440