Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
mányait a budapesti tudományegyetem teológiai fakultásán végezte. Pappá szentelték 1924. június 22-én. Először káplán volt Boncódföldén, 1925-ben Egervárott, ugyanazon évben adminisztrátor volt Egyházashollóson, 1926 óta sárvári káplán.1) Katonai szolgálatot teljesített 1915. október 15-e óta a 83. gyalogezrednél. Tiszti kiképzés után 1916. júliusában az orosz frontra került, majd innen a román hadszíntérre, ahol 1916. október 16-án meg is sebesült. 1917. júliusában ismét a román frontra került, ahonnan 1918. júniusában az olasz hadszíntérre küldték. Még ugyanazon hónap 29-én fogságba esett, ahonnan 1919. október végén jött csak haza. Katonai beosztása volt: hadapródjelölt őrmester. Kitüntetése: sebesülési érem, Károly-csapatkereszt.3) Rácz József, született 1897. március 31-én Szabadbattyán községben Fehérmegyében, István D. V. pályamester és Kapitány Gizella szülőktől. Öt testvér közül a harmadik. Négy elemit és a gimnáziumot Nagykanizsán végezte, ugyanitt 1917. áprilisában érettségit is tett. A veszprémi papnevelőben kezdte teológiai tanulmányait 1919-ben mint ezen egyházmegye papnövendéke, Szombathelyre 1920-ban vétetett át. Pappá szentelték 1923. június 21-én. Először Nován káplánkodott, 1924-ben Szepetneken, majd Kemenesmihályfán, 1926 óta Szombathelyen a székeskáptalan karkáplánja, s a Szent- Domonkosrendi nővérek elemi iskolájában hitoktató.3) Katonai szolgálatot teljesített Nagykanizsán a 20. m. kir. honvédgyalogezrednél 1916. augusztus 28-tól 1919. január 1-ig, majd 1919. augusztus 4-től szeptember 28-ig. Harci továbbképzését 1917. május 6-tól a XXIX. menetzászlóaljnál nyerte az olasz fronton, míg vérhasban meg nem betegedett. Felgyógyulása után frontszolgálatot teljesített mindvégig az olasz hadszíntéren. Egyfolytában 13 hónapot 1917. szeptember 20-tól 1918. november 4-ig töltött itt. Beosztása volt: 1917. szeptember 20-tól egyéves önkéntes szakaszvezető szakaszparancsnok, majd hadapródjelölt őrmester és zászlós ugyanazon beosztással. 1918. január 1-től mint zászlós, majd hadnagy az I. géppuskás századnál sza-9 L. Schematismus 1929. (127. 1.) és szemináriumi törzskönyv (1919). 2) Személyes közlés és szemináriumi törzskönyv (1919) szerint. 3) L. Schematismus 1923. (78. 1.) és szemináriumi törzskönyv (1920). 431
