Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VI. Dr. Kappel János: Szenczy Ferenc

hoz intézte szavait.“1) Beszédében2) különösen arra a veszedelmes, forradalmi tanra hívja fel figyelmüket, amely szembehelyezkedik az isteni tekintéllyel, mely engedelmességet és semmiféle erényt nem akar elismerni; egyúttal megjelöli a módot, hogyan kell védekezni ezen tan ellen, ö lesz az előhareos, megmutatván, hogyan kell az elharapódzott vallási közönyösséggel és erkölcsi könnyelműséggel szemben síkra szállni. Figyelmezteti a nevelőket, tanítókat nagy felelősségükre az ifjúság nevelésében. Papjainak pedig a lelkipásztori buzgóság hathatós ápolására különösképen ajánlja a lelkiélet ápolását.

A székesegyházban Szent Pál apostol szavaival köszönti híveit:*) „Mint Krisztusnak képviselői követségben járunk és mintegy az Isten tanít miáltalunk.“ (II. Korinthusi levél

5. 30.) Kifejti, hogy miért küldetett: „A megbékéltetés és kiengesztelés igéjének hirdetése van azokra bízva, kiket a Szentlélek tett kormányzóivá az Isten anvaszentegyházának ... mert miután vétek által hármas a mi meghasonlásunk: minmagunkkal, embertársunkkal és Istenünkkel és e hármas meghasonlásbán rejlenek korunk minden bajai: szinte hármas móddal t. i. józan, igazságos és ájtatos élettel kell mindnyájokkal kiengeszteltetnünk, ha itt békében élni, amott pedig a síron túl örökre boldogok lenni óhajtunk és e háromban rejlenek korunk bajainak orvosszerei is.“

E hármas kiengesztelést egyenesen programmjának minősíti: „Mit a hármas kiengesztelésről t. i. minmagunkkal, embertársunkkal és Istenünkkel fővonásokban mondottam, az fog tárgya lenni véglehelletemig, ha Isten velem lesz, főpásztori oktatásaim-, foglalkozásaim- és fáradozásaimnak, mert meg vagyok győződve, hogy ennél Istennek kedvesebbet, híveimnek iidvösebbet nem tehetek, főkép jelenkorunkban, melyben mindenütt borzasztó meghasonlás mutatkozik, amelyben a meghasonlás szitói oly sokan, az engesztelés apostolai pedig aránylag oly kevesen vannak.“4)

') „Religio“ 1853. II. félév, 5. sz., 34—35. 1.

2) Sermo per Franciscum Szenczy, Dei et apostolicae Sedis gratia episcopum Sabariensem occasione canonicae suae in sedem episcopalem introductionis die 3-a Julii 1853 ad clerum dioecesanum habitus. — Sabariae, 1853.

3) Egyházi beszéd, mellyet Szenczy Ferencz, isteni és apostoli Szentszék kegyelméből szombathelyi megyéspiispök, püspöki székének elfoglalásakor a keresztény katholikus hívekhez mondott julius 3-án 1853. — Szombathelyen, 1853.

4) U. o. 10. 1.

36