Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Harmadik rész: Desics Ignác: A Vasvár-szombathelyi székeskáptalan története főbb vonásaiban

A VASVÁR-SZOMBATHELYI SZÉKESKÁPTALAN TÖRTÉNETE FŐBB VONÁSAIBAN.

ÍRTA: DESICS IGNÁC KÁPTALANI LEVÉLTÁRNOK.

I. A KÁPTALAN TÖRTÉNETE.

1. A VASVÁRI TÁRSASKÁPTALAN.

A káptalan (capitulum) szó a kanonokok testületét jelenti. Neve onnan származik, hogy kezdetben, amikor a kanonokok a szerzetesekéhez hasonló életközösségben (vita canonica) éltek, az erre vonatkozó szabályok egy-egy fejezetét (capitulum) naponkint felolvasták. Vannak székes és társas káptalanok, a szerint, amint székesegyház vagy egyéb egyház mellett vannak.

A vasvár-szombathelyi székeskáptalan létezésének első stádiumában Vasvárott mint társaskáptalan működött. Létezése visszanyúlik az Árpádházi királyok korába, sőt valószínű, hogy sz. István alapította az erős váráról Vasvárnak (Castrum ferreum) nevezett helységben; a hagyomány eme állítását azonban eredeti okmányokkal bizonyítani nem tudjuk, mert a kápt. levéltár iratainak legnagyobb része 1311- ben elégett.1)

A vasvári társaskáptalan hármas feladatot töltött be: közös imái által dicsőítette Istent, iskolája által a kultúrát terjesztette s mint hiteles hely állandóan szolgálatára állott embertársainak.

A vasvári káptalani iskola hamarosan gócpontja lett a vidék művelődésének.2) A társaskáptalan mint hiteles hely autentikus okiratokat állított ki a hozzá érkezett hatósági meghagyások teljesítéséről, közhitelű bizonyságleveleket (literae testimoniales) és jogot létesítő vagy csupán tanúsító

J) A vasvári káptalan első említése 1156-ban történik. (Fehérpataky L. oklevéltani előadásai.)

2) Az erre vonatkozó adatok feltárása a további kutatás feladata.

301