Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

az újságok nem járnak rendesen, mert a közlekedés sok helyen megszakad. Bizonytalan kósza híreket kapnak csak a távoli harcokról. 1849. január 23-án végre hat heti nélkü­lözés után a növendékek nagy örömére „szeretett honi nyel­vünkön Írott hírlap“ érkezik.1) A papszentelések meglehetősen össze-vissza történtek. A pályavégzett növendékek céltalanul és tájékozatlanul vár­ták a szentelés idejét. 1849. április 15-én mégis bejöttek a szent rendek fölvevésére. A negyedévesek május 30-án meg­lepetve hallják a püspöki „titoknoktól“, hogy készüljenek: szentelik őket. És csakugyan június 2-án már szubdiákonu­­sok lesznek, június 5-én pedig pappá szentelik őket. Ütra­­valónak fejenként 100 váltó forintokat kapnak. A rövid, de súlyos iskolaévet június 16-án már befejez­ték. Az új tanévet az új prímásnak, Scitovszky Jánosnak szep­tember 12-én a püspökhöz írt levele értelmében csak novem­ber elején kezdik.2) Eddigre a magyar szabadság már vérbe volt fojtva. Komárom várát már elhagyta Klapka (okt. 4) és az aradi tizenhárom is vértanúhalált halt (okt. 6). A nagy vihar után nem ízlett a tanulás. A kispapok az emmauszi ta­nítványok zavarával és kételkedésével tekintettek a szabadság­harc eszméire, melyeknek a hazaszeretet és alkotmányvéde­lem olyan ragyogást adott, hogy egyesek a liberális mételyt a kedvükért és velük együtt észrevétlenül szívták magukba. A honszeretet érzelme oly intenzív volt, hogy a vallásosságot ápolni s vele a szabadságszeretetet is nevelni és irányítani egyeseknek szinte bűnnek tűnhetett föl a haza ellen. A lelkigyakorlat október 29-én este kezdődött, de har­madnap délelőtt (október 31) féltizenegykor már be is fejező­dött. Szóval az egykor nyolcnapos lelkigyakorlat másfélna­posra zsugorodott össze. Utóbbi időben a jószívű lelkiigazgató már úgyis mindig sétát engedélyezett a harmadik napon.3) November 3-án a kispapok elöljáróikkal együtt tiszte­legtek Balassa Gábornál. A szabadságharc elviharzása után ennek a nagy időkre nem termett embernek is megnőtt a bá­torsága — de már későn arra, hogy a bécsi udvar megbo­csássa neki a 48-as zászlószentelést. A püspök fenyegető sza-J) KP. 1849. jan. 23. 2) KP. 1849. nov. 3) KP. 1848. nov. 15’ 227

Next

/
Thumbnails
Contents