Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
közéjük.“ A kedves tanár rövid, de atyai szeretettel telt beszédet intézett hozzájuk az utolsó órán s könyvéből 15 példányt hagy a kispapoknak kisorsolásra. Kiss József negyedéves érzékeny beszédben búcsúztatja, két alkalmi verset is ad át neki: egyiket ő írta „Örök emlék“ címen, a másikat Kovács György negyedéves „Tisztelet oltárát“ kezdettel. Az érzékeny búcsú a jó tanárt is könnyekre fakasztja s „a húsz hallgató között sem volt szem, amely a nagy atya és életvezér elvesztése fölött szent könnyeket ne ontott volna.“ A félévi vizsgálaton a püspöktől is elbúcsúzik s Bőle ékes latin beszédben köszöni meg a tudós professzor tizenhét évi fáradozását, mellyel az egyházmegye papságának nagy részét oktatta és nevelte. S így a szemináriumban „elnémult az ékesen szóló, egészen isteni ajk, amely a tévedőket az erény ösvényére szokta vezetni s a munkában roskadozókat sarkalni szokta.“1) Bizonyos, hogy Szilasynak munkái sem szebb emlékei, mint a kispap-lelkeknek ez a szokatlanul áradó hálája az évkönyvek lapjain. Az egyházjog és történelem tanszékét hasonlóan nagy okból hagyta el Szaniszló Ferenc dr.: 1830-ban magasabb gyertyatartóra került, hogy a pesti egyetemi tanárságon át fényes pályát fusson be és a nagyváradi egyházmegyének legyen a kiválók közül is kiváló püspöke. 1830-ban Fekete János s 1836-ban Vadász Ferenc lépnek örökébe a szombathelyi szemináriumban. A lelkiigazgatói állást hosszú időn keresztül töltötte be Szaniszló József. Megszakítással 1812-től egészen 1850-ig. Közben helyet cserélt Papp Lászlóval, s kiment a baltavári plébániára. Papp László azonban sokat betegeskedett (1838- ban Szenczy helyettesítette a prédikálásban s egy felszentelt negyedéves papnövendék, Pehám György a misézésben), az új iskolai év elején Dancsecs József ikervári plébános látta el teendőit s még halála előtt (1840 jan. 18.) újra visszajött baltavári plébániájáról Szaniszló József a kispaplelkek gondozására.2) Itt említjük meg azt a szép szokást, hogy a kispapok *) *) 1836. február 10. 2) L. TP. megfelelő helyeit. 212
