Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - V. Egyed Ferenc: Balassa Gábor
A nemzeti zsinat eszméje akkor még egészen friss. Hiszen csak május 2-án tartott gyűlésében veti fel ezt a kérdést az esztergomi káptalan. Mert, szerintük, döntő pillanatok előtt áll most a magyar kát. egyház és ha elszalasztják a kedvező alkalmat — micsoda vád illetheti őket (t. i. az egyházi vezető embereket). Különben is az egyházat elő kell készíteni az új állapotokra, azért jó volna ezt a fontos ügyet — a nemzeti zsinat előtt — egyházmegyei zsinatokon is megbeszélni.1) A püspöki kar most, június elején egész akaraterejével felkarolja ezt az eszmét. Balassa is már június 11-én megyei tanácskozásra hívja meg a káptalant, a szeminárium elöljáróit, az espereseket és minden kerületből még egy-egy plébánost2) s a tanácskozások résztvevői előtt ekkor kijelenti, hogy a nemzeti zsinatot — ha valami közbe nem jön — szeptember 24-én tartják, melyet az ő megyéjében megelőznek majd a kerületi gyűlések és a megyei gyűlés.3) Július 24-én papjaival sietve tudatja a hírt, hogy a nemzeti zsinat szeptember 24-én Esztergomban lesz. Utasítja őket, hogy a nemzeti zsinat általa megküldött pontjait augusztus végén keriiletileg vitassák meg és tanácskozásuk eredményét okvetlen terjeszszék fel hozzá, mivel érdembelileg a szeptember első felében megtartandó megyei gyűlésen foglalkoznak is a kérdéssel.4) Papjai augusztus végén tényleg meg is tárgyalják ezt,5) azonban az egyházmegyei és nemzeti zsinat elmaradt. Előbbi talán Balassa betegsége miatt, ki akkor Bádenben gyógyíttatta magát; az utóbbi pedig az akkori zavaros események miatt. A szép terv csak terv maradt, szomorúan állapíthatták meg, hogy a kát. egyház ügyeinek rendezése ezúttal *) *) Szomb. püsp. lev. II. sz. Balassa iratok. 2) U. o. I. állv. 1848. 90. kurr. 3) U. o. számozatlan iratok. 4) Szomb. püsp. lev. 1848. 113. kurr. A tervezett nemzeti zsinat főbb pontjai: 1. A kát. egyház ügyeinek „egy világi és egyházi kat.-okból álló bizottmány általi szabad kezelése.“ Kát. autonómia. 2. Egyházi fegyelem. 3. A kát. sajtó pártolása és terjesztése. 4. Az egyház parancsainak megtartásáról. 7. A délutáni isteni tisztelet célszerűbb elrendezés^, egyszersmind városokban a cselédek s dolgozó néposztálynak délutáni tanítása vasár- és ünnepnapokon. 8. Az új rituale. 9. Oj társulatok alakítása a nép buzgalmának ápolása végett. 10. Az első áldozásnál behozandó ünnepélyes szertartás. 13. „Miként lehetne a klérusra nézve oly üdvös hatású magán- és közönséges lelkigyakorlatokat behozni?“ 16. Az elaggott egyháziak jobb ellátása. 17. A párbérnek készpénzben való megváltása. Összesen 21 pontban. 6) U. o. számozatlan iratok. 2’ 19
