Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
1814. szeptember elején Somogynak saját növendékein kívül győri, seckaui, leobeni, voraui kispapokat, rhuni cisztercitákat és bosnyák ferenceseket is kellett szentelnie. Akkoriban ugyanis sokszor hosszabb ideig üresen maradtak a szomszéd egyházmegyék püspöki székei. Kellett a kincstárnak a jövedelem. 1814-ben kezdték el az elaggott papok házának, a deficientiának építését, mely a viszontagságos devalvációs időkben három évig húzódott. Az egyemeletes ház épülése a szeminárium történetében is fontos, mert a kiérdemült papok eddig a papnövelde épületében laktak és minthogy a házirendet az ifjúsággal együtt tartani, nem tudták, nem voltak a háznak szívesen látott vendégei. 1817. április 27-én borzasztó tűzvész pusztított Szombathelyen. A Föl-utcától a piactéren át a Rumi-utcáig rohant feltartóztathatatlanul és három óra alatt áldozata lett 137 ház, 60 pajta, sok raktár, sok szarvasmarha, a városi őrtorony és a piaci kápolna is.1) Az amúgyis súlyosan látogatott lakosságra nagy nyomor köszöntött be. A szeminárium konyhájában heteken át készült az ebéd a tűzvész-károsultak számára. — Következő esztendőben Fábián és Sebestyén ünnepét már nem tarthatták meg a piactéri kápolnában. A kedves templomocskának, melyhez a kispapoknak is sok szép emléke fűződött, nyoma sem maradt. Az ünnepet ezentúl a székesegyházban ülik meg, a városi tanács részvételével és gyertya ofTerálásával. 1818. július 2-án nagy látogatója érkezik városunknak: 1. Ferenc király és felesége Karolina Dalmáciából jövet útba ejtik Szombathelyt is. Diadalkaput állítanak fel tiszteletükre a Kámoni-utcában ép a szeminárium és líceum között. A diadalív közepén a szeminárium egykori kispapjának, Horváth József Eleknek (negyedéves kora után, de még felszentelés előtt mondott búcsút a papi pályának 1808. október 28-án) fogalmazásában ez a magyar felirat ékeskedett: Róma omladékai köztt Phoenix tenyészettel Újul Szombathely dicsősége Nemzet szerette Titusának S a legkegyesebb anyának Látására. *) *) Kunc-Kárpáti: Szombathely monographiája. 184—5. 1. 202
