Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
a gyermek szeretetével és bánatával parentálták el az elköltözött édesatyát. A közel kétéves interregnum alatt is történtek említésre méltó események. Az asszisztenciák könyve beszámol róla, bogy 1799. augusztus 27-én szentmisén vettek részt Mantua meghódításának örömére; december 12-én gyászmise volt VI. Pius lelkiüdvéért, december 20-án pedig az október 23-án elhúnyt Batthyány József hercegprímásért tartottak ünnepélyes gyászistentisztelet. 1800. május 2-án egy kispaptárs halála borította bánatba az ifjú klérust: Kuzmics János harmadéves papnövendék halt meg két és félévi betegség után; 1801. feketevasárnapján egy másik kispapot temetnek: Stefekovits Antal alszerpapot. Hat kispap vitte a koporsóját s szentmise után, előírás szerint a halottak officiumát is elmondták érte.1) Akkoriban sokkal gyakoriabbak voltak a halálesetek a szemináriumban, mint most. Herzan bevonulásán a kispapok is jelenvoltak. A bíboros bevonulása elég egyszerű volt, de a városka elöljáróságával, lakosságával és papságával együtt a kispapok is résztvettek rajta és megpróbáltak az új püspök bíborosi méltóságában kárpótlást és vigasztalást találni azért, hogy az egyházfő idegen ajkú és nemzetiségű, aki csak aggkorának megviselt energiáit és kihűlt ambicióit hozza az erős kezekre váró egyházmegyének. De hamar észre kellett venni, hogy Herzan, ha nem is a férfikor energiájával, de egy tisztes, munkás és jámbor lelkületben eltöltött élet érdemeivel és kötelességtudásával törekszik arra, hogy emelje azt az egyházmegyét, amellyel eljegyeztetett. A kispapok iránt jószívet mutatott. Nem egyszer küldött át nekik asztaláról tortát vagy egyéb jófalatot, hogy sorsolják ki egymás között.2) A betegekről is emberségesen gondoskodik szabályaiban. Előkelő lelkületűnek megfelelően jó bánásmódot követelt számukra. Szabályaiban az elöljáróknak lelkűkre kötötte, hogy rosszul készített, főtlen, rosszagú ételeket ne adjanak asztalra.3) 9 Assz. K. IV. k. 48—49. 1. 2) Nagy Gábor halotti beszéde. 3) Szabályai a püsp. lev. I. sz. 6. f.-ban a Vis. Can. Capituli c. kötetben. 191
