Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

főzni, mint kis társaságnak. Jelzi azt is, hogy az új jogtanár világi ember lesz, mert a király azt neutrálisnak tartja. Megemlíti azonban, azt is, hogy az asztali áldást nem szokták elmondani, ebéd alatt nincs olvasás, hanem sokszor kevésbbé épületes, szeretetlen beszélgetés. A papok pedig nem misézhetnek naponta, hanem csak háromszor vagy legfeljebb négyszer egy héten. Viszont naponta van félórás elmélkedésük és a mise mindig szentséges. Szilv hosszan válaszol e levélre. Igen rosszalja a szép szokások elhagyását, különösen pedig

A püspöki palota 1790-ben.

(Egykorú metszet Schönvisner művében.)

a napi misézés könnyelmű elmulasztását, ami a jámborság apadására fog vezetni, úgy a papságnál, mint a népnél. Zanathy következő levelében már arról értesíti a püspököt, hogy atyai aggodalmait közölte az övéivel s igyekeznek mindenkit a jó útra figyelmeztetni.

Szilv Dugovics kanonokot is elküldte, hogy nézzen pozsonyi kispapjai után s referáljon neki a látottakról. Igen örült, hogy Szabó Endre rektor oly buzgón igyekszik viszszatartani az ifjúságot a romlástól. Egyes kispapjai iránt is érdeklődött nála. (Szilv levelezése Szabó Endre rektorral, pozsonyi és pesti kispapjaival, azok tanárai és elöljáróival a püsp. lev. II. sz. 64. f.-ban.)

12

177