Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

A SZOMBATHELYI PÜSPÖKI PAPNEVELŐ-INTÉZET TÖRTÉNETE.

ÍRTA: DR. SZÉKELY LÁSZLÓ HITTUDOMÁNYI FŐISKOLAI TANÁR.

1. SZILY JÁNOS KORA.

Mikor Mária Terézia 1777-ben megalakította a szombathelyi egyházmegyét, tulajdonképen úgy tervezte, hogy a szombathelyi egyházmegyének harminc papnövendéke lesz, akik közül tizenhatan a győri és tizennégyen a budai szemináriumban nyerik papi kiképzésüket. Alapító levelében is így intézkedik (1777. február 17.)1)

A szeminárium számára gondoskodott ingatlan és ingó vagyonról.

Ingatlana az üresedésben levő veszprémi püspökség javaiból kihasított nyuli uradalom lett, amelynek évi 4000 forintra becsült jövedelméből 2800 forint jutott a szemináriumnak, 1200 forint a székesegyháznak. Az évi jövedelemnek 4000 forinton felüli részét egyéb egyházmegyei szükségletekre, különösen kiérdemült papok segélyezésére kellett fordítani.

A szeminárium ingótőkéje pedig a győri papnevelde tőkéjének harmadrésze: 45,483 forint 20 krajcár lett. Ez az összeg eredetileg a győri szeminárium kezelésében maradt, amely ennek fejében tizenhat kispapunkat nevelte. De még az alapítás évében megállapodás jött létre, mely szerint az összeg a szombathelyi intézet kezelésébe ment át s a győri szeminárium 100 forintot kapott egy-egy kispapunk évi neveléséért. Fel is szaporodott a tőke hamarosan, hét év múlva már 46.277 forintról számolhatott be Szily a pozsonyi püspöki konferencián.2)

0 A szeminárium alapítólevelét e kötet függelékében szószerinti szövegében ismertetjük. Az eredeti alapítólevelet a kápt. lev. őrzi 74/2. sz. a.

s) Deductio Status Seminarii Clericorum ac Deficientium Dioecesis Sabariensis die 12. Febr. 1784. Posonii Epporum Consilio exhibita. Fogalmazvány a püsp. levéltárban II. sz. 64. f.

171