Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VII. Füssy Tamás: Szabó Imre

volt néhány perce eszméi rendezésére, a főispánt olyan kitűnő beszéddel fogadta, hogy a nagyszámú hallgatóságot a szó szoros értelmében magával ragadta. Este pedig, mikor a főispán tiszteletére rendezett fáklyásmenet alatt a lelkesedés szabadabban kitörhetett, a tisztelgők vállukra emelték szónokukat és úgy hordozták körül.

1861-ben az országgyűlést összehívták. A választási harcok Pápán is megindultak, mely város szintén képviselőt akart az országgyűlésre küldeni. Szabó Imrének Pápa valósággal második otthona volt. Itt végezte a gimnázium alsóbb osztályait, itt lakott édesanyja és nőtestvére, itt volt számos barátja és egykori iskolatársa, kiket a szomszédos Iszkázról gyakran fölkeresett. Szabó Imrét, a szónokot is jól ismerték Pápán, ahol gyakran föllépett. A város katolikus képviselőinek nagy többsége csakhamar megállapodott abban, hogv Szabó Imrét, az országos hírű szónokot, jeles hazafit, aki az 1848/49-i mozgalmas időkben magatartása miatt kiváló állását veszítette el, Pápa városának képviselőjelöltjéül föllépteti. Szabó Imre meghajolt a tekintélyes párt kívánsága előtt és elfogadta a jelöltséget. Merész dolog volt akkor Pápán, melyet sokan — mivel ref. főiskolája van — prot. városnak tartottak, katolikus papot képviselővé választani. A Pápán működő, buzgó katolikus papságnak nem csekély érdeme volt abban, hogy a katolikus lakosságot öntudatra ébresztette és annak belátására segítette, hogy ha összetartunk, győzelmünk biztos.

A másik párt zömét protestánsok alkották. A katolikusok nagy szomorúságára a város katolikus földesura ezek mellé állott. A magyar nemzet történelmi múltjának ellenére is az a ,,liberális“ nézete volt, hogy a pap csak a templomra szorítkozzék. A földesúr pártállása és kifejtett nagy agitációja a katolikusok soraiban többeket megrendített s a katolikus párttól teljesen elvonta azokat, akik bármilyen szempontból a földesuraság befolyása alatt álltak.

Szabó Imre ellenjelöltje Nagy Ignác volt, a vakbuzgó protestáns, vagyonos és nagy családi összeköttetésekkel rendelkező ügyvéd. Tehetségeiről bajos volt pontosan tudomást szerezni, mert semilyen téren se mutatta még talentumait. Annyi bizonyos, hogy szónok éppen nem volt.

Ez a körülmény megkönnyítette a Szabó-párt munkáját.

96