Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
adatja át Schönvisner művét Migazzi Kristóf gróf bécsi érseknek és a bécsi pápai nunciusnak.1) Ez év folyamán végzi megbízottja útján harmadik ad limina látogatását s terjeszti április 2-ról keltezett jelentését az egyházmegye állapotáról a bíborosok S. Congregatio Concilii c. kongregációjához. Szily jelentéséből kitűnik, hogy a szemináriumban 32 kispap, a kőszegi árvaházban 70 gyermek kapott nevelést. Egyházmegyei zsinatot II. József tilalma miatt nem tarthatott. A székeskáptalan naponta végez ugyan konventmisét, de a kánoni hórákat nem mondja kórusban. A püspök évente négyszer terjeszt lelkipásztorkodó papjai elé gyakorlati teológiai kérdéseket (casus conscientiae), melyeket írásban kell megoldaniok s a püspöki hivatalhoz beterjeszteniük. Ezzel az a célja, hogy papjaival teológiai tanulmányaikat felfrissíttesse. Minden egyes esperesi kerület évente egyszer koronagyűlést tart. E gyűléseken gyakran a püspök is megjelenik; a székeskáptalan tagjai többnyire jelen vannak a koronagyűléseken. A szerzetesek fegyelme II. József rendeletéinek következtében nagyon meglazult. Ezért Szily végiglátogatta egyházmegyéjének összes szerzetházait, hogy lakóikat szabályaik szigorú megtartására szorítsa. „Mivel a plébániát, mint állandó benefieiumot s az élet fenntartásának örökös biztosítékát a bizonytalan teológiai katedra kedvéért senki sem akarta elhagyni, kénytelen voltam — írja Szily —plébánosaim közül a tanárokat úgy kiválasztani, hogy plébániáikat megtarthassák s tíz hónapon keresztül megfelelő helyettesek által adminisztrálják.“ A nemesség nagy része vallásban, erkölcsben egyaránt gyenge lábon áll, sőt egyenesen vallástalan. A protestantizmus oly kiváltságokat nyert, mint eddig sóba. Az egyház számára azonban a protestantizmusnál is sokkal súlyosabb veszélyt lát a szabadkőművesek, illuminátusok, materialisták, egyszóval azok táborában, akik a kinyilatkoztatást elvetve a természetes vallás, helyesebben szólva a teljes vallástalanság eszméit terjesztik. Annyira terjed Magyarországon ezek tábora, hogy az esetben, ha az államhatalom továbbra is tétlenül nézi agitációjukat, hazánk Franciaország útjára jut. Kiviláglik e jelentésből, hogy a protestánsok elleni hare- *) *) Az ifjú professzoroknak Bécsből Szilyhez intézett levelei a piisp. lev. I. állv. kurrens iratai közt. 90
