Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

Ezekből be van töltve:

Üj plébánia 7.

Helyi káplánság 13.

Káplánság 7.

Nincs betöltve:

Plébánia 6.

Önálló káplánság 18.

Káplánság 22.

Az újonnan rendszeresített plébániák s helyi káplánságok legtöbbjén a II. József által feloszlatott szerzetek tagjai nyertek alkalmazást.

Röviddel Szülj halála előtt, az 1798. november 6-án kelt kimutatás szerint1) be van töltve:

Plébánia 136.

Helyi káplánság 18.

Káplánság 32.

Rendszeresítve volt, de paphiány miatt nem töltetett be:

Plébánia 1.

Helyi káplánság —.

Kápláni állás 10.

E szerint tehát Szilynek a II. József-féle szabályozás segítségével sikerült 8 plébánosi, 18 helyi kápláni és 7 kápláni állást szerveznie.2) A tervezettek közül nem sikerült rendszeresítenie: 5 plébánosi, 13 helyi kápláni és 22 kápláni állást. Szily halála után, sajnos, mind ritkább a plébánosi, i!l. helyi kápláni állások szervezése s így érett meg lassan az a szomorú helyzet, melyet az 1924. évi schematismus feltüntet; ennek adatai szerint a szombathelyi egyházmegyében fenti évben 488.565 hívőre jutott 194 önálló lelkészség (plébánia, ill. helyi káplánság), tehát egy önálló lelkészségre átlagban 2.518 hívő esett. A trianoni béke által Ausztriának ítélt területen egy lelkészségre 1.760 hívő (57 plébániára 100.349 hívő) esik, a Jugoszláviának ítélt területen 3541 hivő (19 plébániára 67.281 hívő), a megmaradt területen 2719 hívő (118 plébániára 320.935 hívő). Egyházmegyénk zalai részén az 1808—1927. években mindössze egy plébánia létesült, ill. alakult át káplánságból plébániává.3)

4) u. o.

') Ugyanígy Szcgcdy: A jó Pásztor 14. 1.

3) Pehm J.: Zala segélykiáltása. Zalaegerszeg. 1927.

77