Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
összes kontemplativ szerzeteket, ez évben a trinitáriusok kerültek sorra. Szeptember 15-én kelt rendeletével feloszlatja az egyházmegyei szemináriumokat s helyükbe Budán, Egerben és Zágrábban általános szemináriumokat állít fel.1) Szily nagy megütközéssel veszi e bírt. Mi lesz a magyar egyházzal, ha II. József veszi kezébe az ifjú papság lelkének formálását s a saját elvei szerint neveli azokat? Mi lesz, ha megromlik a föld sava, ha egy új papi nemzedék áll a régi helyére megfogyatkozott hittel, egyháziatlan érzülettel? Keserű nagyon e kehely. „Vágyom a halál után — írja Esterházy egri püspöknek —, hogy ne kelljen látnom népünk pusztulását.“ Esterházyval együtt kéri a prímást, hogy azon esetre, ha látná, hogy a király hajlíthatatlanul megmarad elhatározása mellett, akár a fejedelem beleegyezésével, akár a nélkül, hívja össze tanácskozásra a magyar püspöki kart. Tán közös megbeszéléssel sikerül kigondolniok valamit, amitől elmúljék e pohár.2) Kéri Esterházyt, menjen fel Bécsbe, használja fel nagy összeköttetéseit, vesse latba minden befolyását, hogy az uralkodót szándékától eltérítse. Esterházy kilátástalannak tekinti ezt. Szép szavakkal erősíti barátját: „Kedves Testvérem — írja Szilvnek — inkább a boldog halál után vágyik, mint látni népünk bajait; a legjobb kívánság; ki az, aki nem szabadulna szívesen Pállal e világ nyomorúságaitól, hogy Isten országában örvendhessen Krisztussal? de vájjon nélkülünk boldogabb lesz-e a mi népünk? Ha igen — a halált sem várom meg, hanem önként átadom helyemet másnak; tegyük meg azt, amit tehetünk, s ha nem tudunk mindent megakadályozni, megakadályozunk egyet-mást, vigasztaljuk magunkat és népünket; Isten ezeknek is végét fogja adni; boldogok leszünk, ha majdan elmondhatjuk, jó harcot harcoltam, a pályafutást elvégeztem . . .“3) Garampi nunciust is szerfölött aggasztják II. József általános szemináriumai. „A kinevezett tanulmányi főigazgató ') „De statu Seminarii“ Bőle András őrkanonok tollából. (Vis. can. Capituli. Piisp. lev. I. sz. 6. f.) Halmos .1.: A pozsonyi generális szeminárium. Magyar Sion. 1892. év 363. s köv. 1., Köberl J.: A szombathelyi papnevelő intézet története. Szombathelyi Újság 1897. évf. 2) Marczali i. m. II. k. 181. 1. 3) Sajátkezű levele Szilyhez a piisp. lev. I. állv. kurrens iratok közt. 1782. december 22-ről. 62
