Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

1783. A következő 1783-ik év június 8-án vásonkeői kastélyában meghalt Szily atyai jóakarója, Zichy Ferenc gróf győri püspök. Szily szívből gyászolja nagy jótevőjét. Papságához intézett körlevelében meleg szavakkal méltatja az clhúnytnak érdemeit s elrendeli, hogy az egyházmegye összes templomaiban háromszor harangozzák ki s mindenütt mondjanak liberás gyászmisét Szombathely utolsó győri püspökéért.

Zichy Ferenc halála után Szily tulajdonába lépett Szombathely városnak s a szombathelyi püspöki uradalomnak, melyek Mária Terézia rendelkezése értelmében Zichy püspököt illették haláláig. Szily 1777 óta mintegy kárpótlásul a zselicz-szent-Jakab-i javadalmas apátságot kapta meg. Most, hogy az egész püspöki javadalom birtokába lépett, lemondott ezen apátságról.1)

A püspöki palota munkálatai befejezésükhöz közelednek. Dorfmeister István elkészül a Pál-terem képeivel, melyek szent Pál apostol életéből vett jeleneteket ábrázolnak.2) Maulhertsch befejezi a nagyterem és kápolna képeit.3) A nagyterem falain Szily kívánsága szerint Sabariának Claudius által való alapítását, fénykorát Septimius Severus Pertinax és Constantinianus korában és Attila által történt elpusztítását jelenítette meg a kitűnő művész.4) A püspöki palotát

b Sörös P.: Az elenyészett bencés apátságok. (Budapest, 1912.) 252. 1. tévesen állítja, hogy Szily 1780-tól bírta e javadalmat. Valójában Szily 1777. április 20-án instaláltatott és 1777. március 1-től bírta a javadalmat. Püsp. lev. I. állv.

2) Dorfmeister (Dorffmaister) István Bécsben 1729 körül szül., meghalt Sopronban 1797-ben. Sokat festett egyházmegyénk területén, így a sárvári várkastélyban, a szentgotthárdi apátsági templomban, a püspöki palotában, a szemináriumban; oltárképeket festett a kiscelli apátsági, a rábahidvégi, lentii, óbéri, esehimindszenti stb. plébániatemplomok számára.

3) Szily nagy akaraterejére volt szükség, hogy ez megtörténjék. Valósággal hajszolnia kellett Maulbertschet, hogy pápai munkájával siessen s Szombathelyre jöjjön a püspöki palota nagytermének kifestésére. Pigler i. m. 80—84. 1.

4) V. ö. Schönvisner i. m. 379. 1. A püspöki palotát az 1806-ik évi püspjavadalmi átadási jegyzőkönyv a következő szavakkal írja le: „In fundo arcensi est erecta Residentia Episcopalis ad duas Contignationes elevata ex solidis materialibus exstructa, Imbricibus tecta cum angulari cuprea circumductura, ad omnem splendorem, et commoditatem aedificata, salam magnificam picturis ornatam, Capellam elegantem tam Parietibus, quam Ara marmore tectis ornatissimam, in reliquo autem cubicula 52 complectens, Cellario pro 4000 Urnis vini instructa ... Culinam amplam cum fonte ... duas Areas interiores quadratas muro cinctas, et per portam amplam cum exteriore pariter amplissima quadrata Area communicantes, intra quam reperiuntur stabula pro 24 equis, receptacula pro 18 curribus ...“ Ugyanitt a többi püspöki épület alapos leírása. Püsp. lev. III. sz. 1. f.

59