Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - IV. Bőle András
vallását kövessék, ha pedig az anya katolikus, akkor csak a fiúk követhetik atyjuk vallását.“ E törvénnyel nem voltak megelégedve sem a katolikusok, mert a kát. egyházjog és az uralkodó vallás szempontjából helytelen volt, sem a protestánsok, akik teljes egyenjogúságot követeltek a katolikusokkal. A kát. papság ezideig betű szerint teljesítette a törvényt. Egyaránt a templomban eskette és áldotta meg a vegvesvallású párokat, akár biztosítva volt az összes gyermekek kát. nevelése, akár nem. A vegyesházasságokra vonatkozólag az 1832/6-i országgyűlésen kirobbant heves vita következtében azonban mindjobban tudatára jöttek annak, hogy nem lehet egyenlő bánásmódban részesíteni azt, aki az egyház előírásait teljesíti s azt, aki ezt nem teszi. Lajcsák püspök fent említett pásztorlevelében úgy rendelkezett, hogy csak azok vegyesházasságát szabad a templomban megáldani, akik a gyermekek katolikus nevelését biztosítják. Ahol ezt nem teszik, ott a vegyespárokat csak a plébánia-lakban, hallgatólagos jelenléttel kell összeadni és megesketni.1) Lajcsák pásztorlevele óriási felzúdulást keltett a protestánsok között. József nádor Kopácsy prímásnak azt írja, hogy e pásztorlevél soha rosszabbkor nem jöhetett volna. A nádor óhajára a prímás felkéri püspöktársait, hogy a protestánsokkal való vitás ügyeket ne vigyék külön-külön nyilvánosság elé, hanem tárgyalják meg püspöki konferencián s mint a püspöki kar közös határozatát tegyék nyilvánossá. Bőle augusztus 13-án válaszol a prímásnak. Sajnálja, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg a püspöki konferencián. Álláspontja egyezik Lajcsákéval. Mindenekelőtt azonban a pápához kell ez ügyben fordulni, „mint a kát. egyház prímásához s a kát. egység központjához.“2) Az új szemináriumi tanév küszöbén Szenczy Ferenc, a dogmatikának 1823 óta tanára, átveszi Lipovics örökét, a lelkipásztorkodástant, saját katedráját pedig átengedi Boros Károlynak. A dogmatika eddigi tankönyve, az 1839. szeptember 1-én elhunyt bakonybéli apátnak1 Guzmics Izidornak *) *) Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban. Nagyvárad, 1915. 276. 1. s) 1839. No. 100. 389
