Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - IV. Bőle András

emberem.) Ez a kevés szó nagyon sok vigaszt és bátorságot öntött belém,amire nagy szükségem volt.“1)

November 18-án aránylag fiatalon húnyt el az egyházmegye egyik kiváló, nagyérdemű papja, Steiner Ferenc kanonok, jaki apát, Somogy Lipót egykori titkára, a püspöki hivatalnak húsz éven át volt vezetője. November 27-én Bőle

Várady József nagyprépostot ált. helynökévé nevezi ki hivatkozással betegségére és gyakori, kényszerű távollétére. December 16-án nyilik meg az 1832—1836-i országgyűlés, mely Bőiét ismét hosszú időre elvonja egyházmegyéjétől.

1833. Március 30-án Pozsonyból küldi el Rómába egyházmegyéje állapotáról szóló jelentését.2) Az ad limina látogatás elvégzésére Alessandri Pétert, a Dataria Apostolica tisztviselőjét kéri fel. Jelentéséből felemlíteni a következőket:

Az egyházmegye lakói vallásuk szerint következőkép

oszlanak meg:

Római katolikus................................ 265.800

Görög nem egyesült........................... 20

Luteránus........................................... 56.849

Református........................................... 11.157

Zsidó...................................................... 5.570

Összesen 339.396

A nép általában vallásos, erkölcsös, főkép a falvak s kisebb községek lakossága. Sok baj forrásai a vegyesházasságok. Évente 30—40 azok száma, kik más vallásról térnek át a katolikus vallásra.

A kispapok havonta kétszer s ezen kívül nagyobb ünnepeken gyónnak és áldoznak. A püspök jelen van vizsgáikon s. *)

*) Geschichte der Pfarre Olbendorf, S. 51.

s) Piisp. lev. I. állv. No. 30.

379