Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

túl is elterjedt. Bizonyára nem kis része volt ebben Szaniszló Ferenc nagyváradi püspöknek, aki Somogyt csak szentként szokta emlegetni és Haas Mihály szatmári püspöknek, aki Somogy nagy tisztelőjének, Veinhofernek volt buzgó, hálás tanítványa.

Dr. Tóth József nagyprépost beszéli el alábbi esetet:

„Én magam jól emlékszem, mikor fiatal tanár koromban nagynevű püspökünknél Hidasy Kornélnál az ő jó barátja, Meszlényi Gyula szatmári püspök Szombathelyen járt, lement a püspökök kriptájába csak azért, hogy Somogyi Lipót püspök koporsóját megtekintse. S ez alkalommal a szemfödő széléből egy kis darabot vett magához e szavakkal: Ez a püspök szent volt. Ereklyeként viszem magammal e kis szemfödődarabot.“1)

A szombathelyi egyházmegye mai nesztora, Horváth Ferenc ny. kercai plébános,2) többször emlegette e sorok írója előtt is, hogy jámbor édesanyjától hallotta a szombathelyiek közt Somogy halála utáni években szállóigeként elterjedt állítást, hogy Somogy koporsóját 1922-ben fel fogják nyitni s a szent püspököt oltárra emelik.3)f

Tán ez volt az oka annak, hogy Somogy koporsóját nem zárták le. Ügy fekszik ma is koporsójában, ahogy Horváth József Elek leírta: egyszerű kis püspöki keresztje zöld szalagra erősítve nyugszik keblén, kezei egy nagyobb, egyszerű fafeszületet szorítanak szívéhez.

SOMOGY PÜSPÖK KÉPEI.

A püspöki palotában, a káptalani sekrestyében és a szemináriumban levő képeken kívül a fertőszentmiklósi Bezerédj kastély és a győri szeminárium is őriz egy-egy olajfestményű portrét Somogy püspökről.4) A székesegyház Madonna-kápolnájának bejárata fölött alabástrom márványból készített reliefje látható Prokopptól.5) *)

*) Dr. Tóth: Emlékezzünk régiekről 11. 1.

2) Született 1842. július 4-én Szombathelyen.

3) Ugyanígy Dr. Tóth i. h.

4) A szeminárium és a kápt. sekrestye képének festője ismeretlen; a püspökvári az utóbbinak Vidra F. által készített másolata.

5) V. ö. A székesegyház leírása az 1815. évi káptalani egyházlátogatás számára Bőle András őrkanonok tollából. Püsp. lev. I. sz. 6. f.

340