Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót
vekedett szivetekben, hogy ötét szent Embernek, Isten Emberének tartani s magatok között közönségesen annak nevezni nem kételkednétek. A Nép szava az Isten szava.“1) Az egyházmegye papsága és hívei egyaránt szentként tisztelték jóságos püspöküket. Rajongó szeretettel övezték életében és szentnek kijáró tisztelettel hódoltak emlékének. Veinhofer József 1822. év május 25-én e szavakkal fordul Steiner titkárhoz, aki 16 éven keresztül működött Somogy mellett szentszéki jegyzői, majd titkári minőségben: „Kérem, ne mulassza el Somogy püspök életét megírni. Sajnálatos lenne, ha Isten művei ebben az annyira kiváló emberben nem nyilvánulnának ki Németország püspökei előtt, akik hamvaiból most keltik életre a kát. egyházat. Tehát Kedvesem! Törekedjék arra, hogy, ha nem mindent, legalább az emlékezetesebb dolgokat feljegyezze. Isten fizesse meg munkáját. Ügy akarnám, hogy augusztusig az újságokba tehessem .. ,“2) Több levélben sürgeti Steinert az életrajz megírására s elküldésére. Sajnos, nincs rá adatom, vájjon Steiner megelégedett-e azzal, hogy az ő hat oldalnyi feljegyzése alapján Sztankovits és Mészáros elkészítették s kinyomtatták emlékbeszédüket, vagy írt-e bővebb életrajzot maga is és hogy Veinhofer a német lapokban hogyan közölte le Somogy életrajzát. Az egyházmegye nem tudta elfeledni szent püspökét; újra és újra felcsendül emléke annak, akit mindenkor így emlegettek: ,,Piae lacrymae largis decurrite rivis Mortuus est Praesul, Perbonus ille Pater ... Antistes charus, cuius nunc ossa quiescunt.. .“3) (Hulljatok, ó jámbor könnyek csergő patakokban, Jóságos lelkű Püspök atyánk a halott. A kedves főpásztor hamvai sírba’ nyugosznak.)4) 1825-ben Horváth József Elek, aki húsz évvel előbb oly meleg szeretettel köszöntötte új püspökét, „Szombathely évei ‘ *) *) I. m. 14. 1. 2) „Rogo non intermittat Biographiam notam concipere, dolendum esset, si opera Dei in Viro tam praeclaro non revelarentur Eppis Germaniae, qui nunc e cineribus suscitant Ecclesiam Catholicam ...“ Piisp. lev. I. állv. 1822. jún. 12. 3) Epicedion Excmo Dno Leop. Somogy. Pg. 6. 4) Székely László fordítása. 22 337
