Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

‘) Mellbaj.

minekutána hosszas melybéli1) betegséget, mellyet magának, mind tulajdon Híveiért, mind a szomszéd nyájért lelkesen buzgólkodván, okozott vala, majd bárom Esztendeig a leg példásabb béketüréssel szenvedte, végre éltető ereiben teljesen megfogyatkozván s érezvén meg oszlásának óráját közelíteni, a helybéli kesergő Papságnak, s könnyező Népnek jelenlétében a Hit Fő Ágozatinak nyilvános meg vallása után, minden Szentségeiben a haldoklóknak épittő buzgósággal részesült, utoljára pedig mindnyájunknak Atyai áldását adta volna, e folyó Esztendőben Böjt Elő Havának 20-kán, mint élt vala, szentül elhunyt az Urban, Életének 74-ik, Püspökségének 16-ik évében.

Ki aludt ő benne a Magyar Anyaszentegyháznak egyik fényes csillaga, Ő benne, ki igazán az Isten szíve szerint való Apostoli Férfiú Fő Papi Rendének ékessége, Papjainak dicsősége és szeretete, — Híveinek gondos Fő Pásztora, — Nyájának követésre méltó példája, — a szegényeknek valóságos Attya, — mindennémő er-21’

323

Szombathely 1822. körül. (Régi kőnyomat után.)