Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

adott arra, hogy a plébános a Kazó-féle földeket eladhassa s a vételár kamatját élvezhesse.1)

Március 13-án meghalt a szeminárium biblikus és keleti nyelv tanára, Herzan bíboros egykori kedves udvari papja, az „igen tanult és igen jó professzor, Róka Endre.“2)

Március 23-án kelt felterjesztésében azt jelenti a helytartótanácsnak, hogy nehéz anyagi helyzete miatt nem tud a polgári egyháztársulatok alapjára a megajánlott évi 200 frt.-nál többet adni. Az urasági épületek karbantartása s a legszükségesebb segélynyújtások a szegények és sínylődök számára annyira igénybe veszik pénztárát, hogy a székesegyház gyorsabb építhetése céljából felvett kölcsönöket sem tudta még visszafizetni.

A ferencesek templomának közelében levő püspöki malom ez időben már majdnem romokban hevert. Somogy püspök ebben az évben teljesen újjáépíttette.3)

Március hóban Széchenyi Istvántól kap ékes magyarsággal írt levelet, melyben a legnagyobb magyar bejelenti szándékát, hogy Istenben boldogult atyjának óhaja szerint a veszprémi egyházmegyében fekvő Bakon plébániát emel s felkéri Somogyi, hogy a közeli Tiittős nevű majort, hol szintén uradalmának cselédjei laknak, engedje Bakhoz s ezzel a veszprémi egyházmegyéhez csatolni. Somogy püspök készségesen hajlandónak nyilatkozott a kérelem teljesítésére.4)

10. AZ ELSŐ SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI ZSINAT.

I. Ferenc királyra, mint láttuk, mély hatást gyakorolt Somogy beadványa, melyben az általános valláserkölcsi ha') Püsp. lev. I. állv.

2) Assz. K. VI. k. 36. 1.

3) A malom később az Ungár testvérek tulajdonába került. E század elejém majdnem teljesen leégett. A biztosítási összegből Ungár Zsigmond 1903-banújjáépíttette s a második emeleten helyezte el a régi emléktáblát:

PERLAKI SOMOGY LEOPOLD SZOMBATHELI PÜSPÖK ÉPÍTTETTE 1821-IK ESZTENDŐBEN.

4) Széchenyi levele a püsp. lev. I. állv. kurrens iratai közt. Széchenyi szándéka nem valósult meg. Bak ma is a veszprémi egyházmegyében fekvő Csatárnak fiókközsége, Baktüttős pedig a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Zalatárnok filiálisa.