Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót
stallum betöltésénél a szent püspök e jámbor papját akarta a káptalanba bevinni. Felszólította tehát titkára útján, hogy folyamodványát nyújtsa be. Veinhofer azonban újból bizonyítékát adta alázatos, ki tűnő papi lelkének; aug. 7-én Steiner titkárhoz intézett levelében a következő szavakkal válaszol a felszólításra: „Amit az üres kanonoki stallumért való folyamodásról ír, nagyon megszégyenít. Szégyelném magamat, ha oly kiváló férfiakhoz, kik egyházmegyénk szolgálatában sok érdemet szereztek, merném magamat hasonlítani, s a vörös cingulum1) az én méltatlanságomat csak még jobban kiemelné, mint a plébánost reverenda. Ha tehát még az én folyamodványomra várnak, legalázatosabban kérem, küldjék el a jelöltek listáját, mert én semmikép sem vagyok hajlandó folyamodni. Ha ugyanis az Úr a hívek oktatásában kifejtett munkámra kegyelemmel tekint, inkább a csillagok stallumát az örökkévalóságban, mint ennek a földnek fából való stallumát várom. Ám Kedvesem! Hogyan jutalmaztatnék meg a haszontalan szolga, aki jóllehet ismeri Ura akaratát, azt nem teljesíti azzal a hűséggel, mellyel kellene. A szolga, aki ismeri ura akaratát és nem teljesíti, sokat fog szenvedni, mondja az örök Igazság. Egyebekben a jóakaratú figyelemért leghálásabb köszönetét mondok.“2) így a két üres stallumra Várady Jánost és Kozmor Ferencet jelöli első helyen Somogy. A nagypréposti stallumra nem a soros Szabó Imrét ajánlja, mert ő kora miatt már alig Jfe: Veinhofer József aláírása. J) Az esperesek ekkor még nem hordtak vörös övét. Az 1822. évi nemzeti zsinat adta nekik erre a jogot. 2) „Quod alias scribit de porrigenda instantia pro stallo vacante, me valde confundit, erubescerem certe tantis viris meritissimis Dioecesis nostrae me comparare, et rubrum cingulum indignitatem meam magis manifestaret, quam toga parochialis. Si itaque meam adhuc praestolantur instantiam, humillime rogo, dignentur candidationem expedire, ego enim nulla ratione instabo. Si Dnus Deus labores erudiendo fidelium coetui impensos respexerit, stellarum stallum in aeternitate magis, quam ligneum huius mundi expecto ...“ Megemlékezik erről Haas Mihály szatmári püspök (Emlékkönyv. Kiadja Danielik J. II. k. Pest. 1852. 434. 1.): „A halhatatlan emlékű Somogyi püspök csakhamar kiismerte Veinhofer páratlan jelességeit és kanonokká akarta őt tenni, de ez semmi áron nem vált meg a lelkipásztorkodástól és igy történt, hogy a jubiláns pap még most is plébános Pinkafőn.“ 312
