Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

felé eső határok kiigazítására küldöttek ki. Karácsony vigiliája előtt két nappal érkezett vissza székhelyére

1808. Somogy püspök szerénysége, egyszerűsége volt bizonyára az oka annak, hogy a püspöki miséken a kanonokok közül ez időben egyedül Eölbei János segédkezett, mint librifer. Bezzeg nem tetszett ez a kispapoknak, akik még emlékeztek Herzan bíboros fényes pompával bemutatott főpapi szentmiséire s azért az assistentia-könyv írója Vízkereszt ünnepén (jan. 6.) feljegyzi: „Apátok nem segédkeztek, sem ez alkalommal, sem máskor, mikor a püspök ár a székesegyházban főpapi funkciót végez. Nem látom tisztán, mit kell e dologban inkább dicsérnem, mit inkább hibáztatnom.“1) (T. i. a püspök részéről az alázatosságot, vagy az apátkanonokok részéről a mulasztást-e?)

Aprilis 1-én papjaihoz intézett pásztorlevelében közli ama súlyos okokból fogant elhatározását, hogy minden negyedévben teológiai tárgyú kérdéseket tűz ki lelkipásztorkodó papjai elé, egyik alkalommal a dogmatikai és biblikus tárgykörből, másik alkalommal az erkölcstani, egyházjogi és történelmi tárgykörből merítve azokat: a kérdésekre adandó választ 3 hónap leforgása alatt írásban kell kidolgozniok s az esperes vitján a püspökhöz felterjeszteniük. Ezen dolgozatok beérkezése után ő a 3 kérdésre rövid, világos választ ad, melyet a körlevelek könyvébe tartoznak bevezetni.2)

Április 22-én új előterjesztést intéz a királyhoz a deficientia ügyében. Nem ajánlja, hogy az elaggott papok a szemináriumban helyeztessenek el. A szeminárium a kispapok számára megfelelő ugyan, de nagyon szűk területre van szorítva. Nincs sem faháza, sem más szükséges melléképülete. Ez volt az oka annak, hogy hamarosan püspökségének elfoglalása után a szemináriummal szomszédos püspöki kert egy részét átengedte papneveldéjének.3) Lehetne ugyan még egy harmadik emeletet húzni az épületre, de pedagógiai szempontból mindenképp helyteleníti, hogy a deficiensek és kispapok egy házban helyeztessenek el. Az agg papokat u. i. nem lehet a szemináriumi házi törvények parancsainak teljesítésére

b Assz. K. IV. k. 143. 1.

2) A papság írásbeli válaszai „Resolutiones Casuum“ címmel a püsp. lev. I. sz. több fiókjában vannak összegyűjtve.

3) Bizonyára a jelenlegi szemináriumi kertet érti ezen.

261