Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros
leit, 1773-ban a Palazzo Cesarini-ba költözött (Teatro Argentina), 1781 végén a Piazza SS. Apostolin fekvő Palazzo Ruffo-ba tette át lakóhelyét. A római német kolónia pezsgő szellemi életét színesen ismerteti Noack. Szerinte Herzan nem sokat törődött a római németekkel.1) 5. Herzan képei. A bíboros legművészibb portréja a bécsi Harrach-palota (I., Freyung) képtárában 132. sz. a. van elhelyezve.1 2) A kiváló udvari festő, Anton v. Maron3) festette s életnagyságban (Kniestück-térkép) ábrázolja Herzant.4) Művészi szépségű metszetek mutatják be a bíboros képét a „Sacrae Rotae Romanae Decisiones nuperrimae ... studio Camilli Mazzichi“ c. könyvben és a „Decisiones S. Rotae Romanae coram R. P. D. Franc. Flerzan“ c. mű I. kötetében. Előbbi Ant. Capellan quart nagyságú metszete, utóbbit Maron festménye alapján5) Joan. Cherubini rajzolta és Joan. Ottaviani metszette folio nagyságban. Mindkettő mellkép.6) Herzannak több portréját őrzi a marienthali ciszt. női apátság kolostora, melyben a bíboros Mária Terézia nevű nővére (sz. 1730. okt. 31-én Prágában, megh. 1799. dec. 21-én Márienthalban) apáca, majd 1784-től 1799-ig apátnő volt. A szeminárium, a kápt. sekrestye és a püsp. palota is őriz egy-egy mellképet a bíborosról. Elsőt Rőle püspök ajándékozta 1836- ban papneveldéjének, a második Eölbei nagyprépost hagyatéka, a harmadik ennek másolata. Műmellékletünkön Maron festményét, a 169-ik lapon Ottaviani metszetét mutatjuk be. * * * Kortársak Herzanról. Álljon itt befejezésül két kiváló férfiúnak s egy jeles szombathelyi poétának megemlékezése a bíborosról. Somogy Lipót püspök székfoglaló beszédében e szavak-1) „Der kaiserliche Gesandte Kardinal Hrzan, der sich allerdings um die Deutschen Roms kaum jemals bekümmert hatte..u. o. 2) A képtár 1912-ben kiadott katalógusa tévesen bécsi érseknek nevezi Herzant. 3) Anton v. Maron szül. 1733-ban, meghalt 1808-ban. Herzanhoz való viszonyára vonatkozólag v. ö. Brunner i. m. 44. 1. 4) Brunner figyelmét elkerülte e festmény s azért Szombathelyről kért képet Herzanról. I. m. 6. 1. B) Maron e festménye régebbi, mint a Harrach-palota képe. 6) Mindkét mű megvan a Herzan-könyvtárban. 236
