Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros
összejött híveknek. A nuncius meg akarta állapítani az ereklye azonosságát: felnyitotta tehát a szekrénykét, megvizsgálta a titkár okiratát s újra lezárta a szekrényt a maga és Herzan bíboros pecsétjével és átadta Emilianinak, aki szeptember 3-án Róma felé vette útját. Október első napjaiban érkezett Emiliani Rómába. VII. Pilis pápa nagy örömmel fogadta a drága kincset s egész Róma nagy ünnepélyességgel ülte meg a szent ereklyék visszaérkezését.1) 6. HERZAN BÍBOROS VÉGRENDELETE ÉS HAGYATÉKA. Herzan bíboros 1796 óta állandó pénzzavarral küzdött. A megélhetés gondjai vitték rá arra is, hogy a szombathelyi püspökséget elfogadja. A szombathelyi püspökséget évi 24.000 frt.-ra értékelték, tehát ugyanannyira, amennyivel Herzan fizetését megrövidítették. Azonban aligha vették számba a püspökséggel járó terheket. Herzan az 1801—2—3. években a piisp. levéltárban1 2) levő egyik nyugtacsomó tanúsága szerint 28.259 frt. 596/s kr.-t fizetett be fortificatio, subsidium eccl. stb. címeken az állami pénztárakba. Ezekhez járult a pozsonyi diétán való 6 hónapi költséges tartózkodás, az egyliázlátogatás sok kiadása, a püspökséggel járó terhek, így pl. új tetőt kellett építenie a zalaegerszegi templomra, javította a szombathelyi püspöki malmot s a zalaegerszegi vendéglőt, új tetőt húzott a szombathelyi piisp. vendéglőre stb. Érthető tehát, hogy a szombathelyi püspökség jövedelmei nem sokat lendítettek a bíboros anyagi helyzetén s hagyatékát nem gyarapították. Ami abban nagy értéket képviselt, azt Rómából hozta, hol 27 évi tartózkodása s közel 20 évi minisztersége alatt nagyon sok műkincset gyűjtött össze és kapott ajándékba fejedelmi személyektől. Főként képtára és könyvtára képviselt rendkívüli értéket. A bíboros 1804. május 29-én készítette végrendeletét, melynek főbb rendelkezései a következők: 1. Holttestét „szeretett jegyeséhez, a szombathelyi székesegyházhoz“ vigyék s annak kriptájában temessék el. 1) Boero: Storia déllé vita di S. Stanislao Kostka ... Torino. Speirani. 1872. 193—8. 1. és Diario Romano 1804. okt. 20. 2) Püsp. lev. I. sz. H fiók. 221
