Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros

son báró, a bérmaatyáét Boros generális látta el. Vízkereszt utáni V. vasárnapon vezették be a kápt. misén először a szer­tartás új formáját.1) Március hónapban Bécsbe utazik a bíboros. Flangini Lajost, régi barátját, aki 1789 óta Velence bíboros-követe volt Rómában s akit a velencei pápaválasztás után VII. Piusnak államtitkárul ajánlott udvara megbízásából, a császár a pápa beleegyezésével Velence pátriárkájává nevezte ki. Herzan szentelte Bécsben püspökké március 14-én. Kedves papjai, Nagy József, Eölbei és Emiliani is elkísérték püspöküket.2) Aprilis hóban a 9, 10, 20, 23-án tartott szentszéki ülése­ken elnököl a bíboros. Ö végzi a nagycsütörtöki szertartáso­kat, részt vesz a nagypénteki csonka misén, ő vezeti a nagy­­szombati feltámadási körmenetet, húsvét ünnepén pontifi­­kális szentmisét mond s délután ő tartja a vesperást. Április 17-én két subdiákonust és 4 diákonust szentel fel s 9 kispap­jának feladja az exorcistatus és acolythatus rendjét. Ugyané hóban a zanati úton nagyon szép keresztet állít­tat fel.1) Sajnos az idők folyamán e kereszt elpusztult, helyére a község kőkeresztet állított fel a múlt század 90-es éveiben. Május elején Pozsonyban van az országgyűlésen s ott marad október végéig. Helynökévé Nagy József olvasókano­nokot nevezi ki. Kíséretében Eölbei János megy Pozsonyba, mint a káptalan követe4) s ugyancsak kíséretében látjuk a püspöki széken utódát, perlaki Somogy Lipótot, a győri káp­talan követét.5) Felszólalt-e Herzan az országgyűlésen, vett-e élénkebb részt a tanácskozáson? — nem sikerült megállapí­‘) Assz. K. III. k. 17—18. 1. 2) E szentelés emléke az a két kis hordócska, melyek a püsp. palota nagy­termében vannak elhelyezve s egyik oldalukon Flangini, a másikon Herzan címe­rét viselik. 3) „Existit in fine Pagi (Zanat) versus Sabariam Crux elegantissima, cum depicta Christi Crucifixi, et inferne Dolorosae Matris Mariae, in Lamina Ferrea imagine; tecta quoque eadem Lamina; quam ad augendam in populo fideli erga patientem Christum devotionem, pia Munificentia Eminentissimi Domini Cardi­nalis Antistitis, Patronique Gratiosissimi posuit Anno 1802 Mense Aprili.“ Bőle András szombathelyi pléb. jelentése plébániája állapotáról 1802-ben. Püsp. lev. I. sz. 5. f. 4) Országgyűlési jegyzőkönyv 67. 1. 5) „Vos ad Pannoniae fines Pisonia testor Moenia, Regni Vos inclyta Comitiis; Ad quae Romuleum Procerem comitabar euntem ...“ Em. Róka: Elegia pro solenni Installatione Leopoldi Somogyi. Viennae, Degen, 1806. 199

Next

/
Thumbnails
Contents