Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig

dellát alkotva találkozott. A főfalakon kívül két öl szélességben alacsonyabb sánc kezdődött s ezen kívül húzódott a mély várárok. A vár belső épülete a dóm szentélye, a deficientia, a sörház udvara és a püsp. kert déli részének helyén állott. A tulajdonképeni váron kívül fal kerítette a várost magát is. Ezen a falon öt kapu volt: a Gyöngyös-utcai, a Forró-utcai (Kossuth L.-u.), a Föl-utcai (Kőszegi-u.), a Nagy- és Kiskar-1 Kálvária. 2. Várkápolna. 3 Ferencesek temploma. 4 Dominikánusok temploma.

Szombathely égése 1716-ban.

(A ferencesek templomában levő szent Flórián oltárkép részlete.)

utcai kapu.1) A vár azonban nem sokáig maradt épségben, mert az 1716. május 3-án kitört tűzvész a város legnagyobb részével együtt elhamvasztotta.2)

1710. június 1-től 1711. febr. 23-ig pestis, vagy fekete halál szörnyű betegsége pusztított Szombathelyen s e rövid idő alatt a város lakói közül 2000-nél többet elragadott. A pestis pusztítása idején az istentiszteletet nem a templomban, hanem a piacon szabad ég alatt tartották s ezért sz. Fábián és Sebestyén tiszteletére, kiknek ünnepén a fekete halál

*) Kunc i. m. 97. s köv. 1.

2) Protocollum Actorum Civilium Privilegiati Oppidi Sabariensis, ab Anno 1716. 24-a Aprilis usque Annum 1718. Diem 24. Mensis Aprilis. Kunc tévesen teszi e tűzvészt 1715-re (i. m. 122. 1.).

2'

19