Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros

ban lelkes örömmel s hálával fejezi ki elragadtatását a festmények szépségén. „Székesegyházamnak rendkívül nagy ékességet nyújtanak s népem szívében a jámborság tűzét gyújtják fel. A legmélyebb és legalázatosabb hálámat, amilyenre csak képes vagyok, fejezem ki Emineneiádnak kiváló értékű ajándékáért s gondoskodni fogok arról, hogy ily nagy jótétemény el nem múló emlékéül Főméltóságod nevének örök emléket állítsak székesegyházamban.“ Sajnos, a székesegyház építése Szily életében nem jutott oly stádiumba, hogy e festményeket elhelyezhette volna s Ígéretét, melyet egy másik levélben is említ1), teljesíthette volna. Később elfeledték az Ígéretet, sőt a Pál-kép származását s művészének nevét is. Az egyházmegye 150-ik jubileumi évében, 1927. decemberében Mikes János gróf megyéspüspök teljesítette első elődje Ígéretét s mindkét festményen, —- melyek a szombathelyi székesegyháznak ma is legszebb ékességei közé tartoznak — egy-egy emléktáblával megjelölte származásukat.

Az 1796—99. években a bíboros megbízottai Görzbe, majd Grazba küldték jelentéseiket Rómából, Flórencból s más olasz városokból s Herzan e levelek alapján állította össze hivatalos jelentéseit a bécsi udvar számára. E levelek közül sokat tartalmaz a Herzan-könyvtár kéziratgyüjteménye, főleg Niemesgenoss apát, római megbízott tollából.2) E jelentések mind szomorúbb híreket hoznak; beszámolnak arról, hogy a francia forradalmárok hadai elfoglalták Rómát, az agg VI. Pius pápát számkivetéshe hurcolták, a bíboros kollégium tagjait elűzték, vagy rabságba vetették s a szent várost köztársasággá nyilvánították; a szent helyeken a pusztulás és megszentségtelenítés iszonyata. Herzan jámbor lelke megrettent e hírekre. Gyorsan Rómába küldte titkárát, a római S. Maria in via lata kanonokját, Emiliani Alajost s meghagyta neki, hogy teljes igyekezettel azon legyen, hogy minden kiváló ereklyét (una qualche insigne reliquia) megmentsen a megszentségtelenítéstől.

9 Október 18-án kelt levelében írja Szily: „örök emlékül s tiszteletül új székesegyházamban helyeztetem el azokat Eminenciád nevének feltüntetésével, hogy a jövendő nemzedéknek Főméltóságod nevét örökösen hirdessék.“ Herzan okt. 30-i levelében megköszöni ezt: „Ami nevemnek a képeken leendő nagyon megtisztelő feljegyzését illeti, ez rendkívül kellemes lesz számomra, mivel örök tanúja lesz Excellenciád iránt érzett mély tiszteletemnek s Nagyméltóságod irántam tanúsított, nagyon óhajtott barátságának.“

9 Herzan-könyvtár XXXI. 9.

172