Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros
HARRASI HERZAN FERENC GRÓF BÍBOROS. 1799—1804. 1. IFJÜKOR. Harrasi Herzan Ferenc gróf 1735. április 5-én Prágában született. Atyja Herzan Zsigmond Gusztáv gróf leitmeritzi kerületi főnök,1) édesanyja az előkelő, nagyvagyonú Harrach grófok családjából származó Mária Anna grófnő volt.2) Herzan Ferenc gróf tanulmányait Prágában a piaristáknál kezdte meg s a prágai egyetemen a jezsuiták konviktusának növendékeként oly jeles sikerrel folytatta, hogy már 17 éves korában elnyerte a bölcsészettudományi doktorátust.3) Érsekének ajánlatára 1753-ban felvételt nyert a római Coll. Germanicum-Hungaricumban. üt évet töltött a világhírű *) A harrasi Herzan (Hrzan, Hrsan, Hrsán, Herzán) grófok családja régi cseh nemesi család, mely őseit a XIV. századig vezeti fel. I. János Ádám (megh. 1655) bárói, II. János Ádám (megh. 1681) grófi rangra emeltetett. A család utolsó tagja Herzan Károly Frigyes gróf a múlt század első felében halt meg s vele kihalt a Herzan grófok családja. Így Wurzbach: Biographisches Lexikon d. Kaisertums Österreich IX. k. 364—5. 1. — Ezzel szemben a marienthali ciszt. női apátságtól nyert értesülésem szerint Herzan nővérének, a zárda egykori apátnőjének, s így bíborosunknak is, atyja Herzan Ferdinand Miksa gróf volt, aki 2-ik fia volt Herzan Ferenc Lipót grófnak. Ezen értesülés szerint a Herzan grófok családja nem annyira a cseh, mint inkább a sok gazdát cserélt Felsőlausitz nemességének tagja volt, birtokai voltak Oberstahwaldban, Felső- és Alsó-Kemnitzben. A marienthali apátnő levelében dr. Walter v. Boetticher: Geschichte des Oberlausitzischcn Adels u. seiner Güter 1635—1815. (Band I. Seite 770—773) c. művére hivatkozik. 2) A Harrach-család 1610-ben kapta grófi rangját. Herzan bíboros anyai nagyatyja, Harrach Alajos Tamás Raymund gróf (1669—1742) spanyol követ, nápolyi király, majd birodalmi pénzügyminiszter volt. Érdemeiért az uralkodótól a hatvani uradalmat kapta. Negyedik gyermeke volt Mária Anna grófnő (1698— 1758), bíborosunk anyja, ötödik gyermeke János Ernő (1705—1739), nyitrai püspök, VI. Károlynak teljhatalmú minisztere a pápai udvarnál. Hatodik gyermeke Ferdinánd Bonaventura (1708—1778), Lombardia helytartója s később az udv. tanács elnöke. V. ö. Wurzbach i. m. 3) Nagy József: Oratio, quam in solemnibus exequiis... dixit... 12. 1. 165
