Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

INTERREGNUM (1799—1800).

I. Ferenc fejedelmi gesztussal mutatta meg, hogy az a nagy jóindulat, mellyel Szilyt életében kitüntette, nem szűnt meg lelkében a püspök halála után sem. Szily halála hírének vétele után azonnal utasította a m. kir. udvari kamarát, küldjön gyorsfutárt Szombathelyre azzal a meghagyással, hogy a székesegyház építésénél foglalkoztatott munkásokat ne engedjék elszéledni, tartsák őket vissza s egyben megbízta Eölbei János kanonokot, mint aki legjobban ismerte Szily terveit, hogy folytassa nagybátyja intenciói szerint a székesegyház belső díszítésének munkáját. E célra rendelkezésére áll a Szily hagyaték egyharmada, az uralkodó pedig lemond a püspökség időközi jövedelmeiről s azokat átengedi a székesegyház építésére.1)

A szombathelyi egyházmegye megnyugvással vette hírül a király intézkedését. Nagy János e szavakkal vigasztalja a gyászoló egyházmegyét:

Ami pedig (Szilynek) Ditső Templomát illeti,

Imé bus szivetek örvendeztetheti,

Hogy olly Bölcs rendelést, s Testámentomot tett,

Melly a Buzgó, Kegyes, és jó Fejedelmet Arra bírta, hogy azt Ö is épiteti,

S Vigasztalástokra el is végezteti!2)

Eölbei részletes munkatervet dolgozott ki azon jegyzet segítségével, melyet Szily néhány nappal halála előtt papírra vetett.3) E jegyzetből kitűnik, hogy Szily az 1799-ik évben is, miként átlagosan a megelőző években is, 20.700 forintot szándékozott a székesegyház építésére fordítani.

0 A m. kir. udv. kamara 1873. sz. leirata január 31-én kelt. Püsp. lev. III. sz. 5. f.

2) I. h. 17. 1.

3) Szily tervezete a püsp. lev. III. sz. 5. f.-ban. Eölbei e szavakat írta rá: ..Praedeductum Projectum sumptuum pie defunctus Episcopus paucis diebus ante infirmitatem suam propria manu conscripsit et ad vires huius summae Anno 1799 aedificare constituit.“

155