Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig

hátra, mint a Savaria nevet római alkotásnak tekinteni, amely a kelta nevű Savus folyóval van kapcsolatban.“1) Bármiként is játszódott le Savaria őskora, bizonyos, hogy Krisztus Urunk születése idején már római légiók ta­nyáztak itt, s röviddel később Tiberius Claudius császár (41— 54. Kr. u.) római jogú coloniává teszi, polgárai a civis roma­­nus (római polgár) minden jogát és kedvezményét élvezik. Mint Claudius császár coloniája Sabaria a tribus Claudiába tartozott s ezért neve: Colonia Claudia Savaria. Az új colonia nagyszerű virágzásnak indult. Capitolium, forum, amphiteatrum, templomok, nyilvános fürdők, már­ványpaloták díszítették.2) Vízvezetéke a rohonci hegyek friss forrásvizét szállította a városba.3) Tiberius felső Pannonia, Diocletianus pedig Pannonia prima székhelyévé tette. Sa­varia hajdani dicsőségét mindennél beszédesebben hirdetik ama nagyszerű emlékek, amelyek területén építkezések al­kalmával napvilágra kerültek.1) Ma is bármerre ásnak csa­tornákat vagy építkeznek Szombathely területén, római em­lékekre, épületfalakra, csatornamenetekre bukkannak. Császárok tartózkodtak falai közt s előkelő rómaiak vil­lái környezték.5) Marcus Aurelius császár (161—180) három évet töltött Pannóniában s ez idő alatt gyakran tartózkodott Savariában. Septimius Severust, felső Pannonia Savariában székelő prefektusát légiói 193-ban itt kiáltották ki császárrá s beiktatása nagy ünnepélyességgel ugyanitt történt.6) Ale­xander Severus uralkodása idején a neves történetíró, Dió Cassius volt Savaria prefektusa. A Diocletianus császár idejében lezajlott keresztényül­dözések Pannóniában is sok áldozatot követeltek. Sabariá­­nak is volt négy vértanúja: Quirinus, Rutilus és két társa, Quirinust, Siscia (Sziszek) szent püspökét Amantius prefek-*) Fcttich i. h. s) Lipp Vilmos dr.: Vázlatok C. Cl. Savaria közéletéből. Megjelent a szerző „Tanulmányok“ c. gyűjteményes kötetében. Szombathely, 1880. 3) E vízvezeték maradványai Búcsú helység közelében ma is láthatók. “) V. ö. Schönvisner, Kunc-Kárpáti, Balics idézett műveit s főleg a követ­kezőket: Bitnicz Lajos: A Szombathelyen felásott és főm. hg. Batthyány Fiilöp úr által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott római régiségekről. Pest, 1829. (8-r. 68 1.); Lipp Vilmos, Rezsőffy György, Kárpáti Kelemen részint önállóan, részint a vasmegyei régészeti egyesület évkönyveiben megjelent dolgozatait. Ezek címeit 1. Szinnyei: Magyar írók c. művében. B) Kuné i. m. 49. 1. ®) Aurelius Victor Epitom. cap. 19. Id. Schönvisner pg. 111. 14

Next

/
Thumbnails
Contents