Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

jönne, ha feltámadna, megkülönböztetésükben.1) Szily erre véglegesen Winterhakler mellett dönt. A művész december 28-án a püspök hívására megjelenik Szombathelyen, hogy a székesegyházat megtekintse s a püspökkel a szerződésre vonatkozólag tárgyaljon.

Október első napjaiban újra előkelő vendége van Szombathelynek. Luigi Buffo Scilla érsek. Bécs apostoli nunciusa több napot tölt Szilviiéi; csodálattal szemléli vendéglátójának alkotásait, főként a székesegyházról nyilatkozik elragadtatással; részvéttel látja nagy gondját a dóm kifestését illetőleg. Giuliano Ettorre, a nuncius titkára november 8-án levelet küld Szilynek Bécsből s Ferracuti olasz festőművészt ajánlja a nagy feladat teljesítésére. Szily udvariasan megköszöni a figyelmet, de — Schmuzer időközben érkezett jelentésének hatása alatt — kitart Winterhalder mellett.2)

AZ utolsó Év.

1798. Beköszöntött az 1798-ik év, Szily munkás életének utolsó esztendeje. Köröskörül szomorú volt a látóhatár. A francia forradalmárok háborúja lángbaborította egész Európát, fegyvereik diadalmasan hatoltak előre. Berthier tábornok 1798. februárjában bevonult az amúgy is már megcsonkított Egyházi Államba s azt római köztársasággá változtatta át s az agg VI. Pius pápát fogolyként hurcolta magával Sienába, Firenzébe, végül Valence-ba, ahol a következő év agusztus 29-én meghalt a vértanú pápák méltó utóda. A forradalmi eszmék diadala pedig tán még a francia fegyverekénél is nagyobb. Pusztító szellemük behatol a klérus soraiba* is.

Szilynek amúgy is melanchóliára hajló lelke mélységes fájdalommal szemléli mindezt. A világítélet közeledésére gondol.3) Legjobban sebzi a szívét a papság szellemének romlása. „Szomorúan értesülök leveléből arról, — írja Pauer Xav. Ferenc bécsi lelkésznek — amit már előbb is hallottam, hogy nem kevesen a papok közül nemcsak Ausztriában, ahol

*) Kapossy i. m. 33., 113—4. 1. Schmuzernek csodálatosképpen annyira igaza lett, hogy a szentély mennyezetfestményét közel száz éven keresztül Maulbertschnek tulajdonították.

2) Püsp. lev. I. állv. kurrens iratok közt.

3) Szily levele Pauer Xav. Ferenchez 1798. febr. 13-án. Püsp. lev. I. állv.

119