Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

Szombathelyhez közel eső mezőkön gyűljenek össze. Augusztus 3-án már itt van az egész felkelő sereg s itt gyakorolja magát a haditudományokban. Augusztus 16-án d. u. 2 órakor megérkezik a király s királynő, a püspöki palotában szállnak meg s a nádor társaságában fogyasztják el ebédjüket; 5 órakor kimennek a táborba s megszemlélik a felkelőket. Este kivilágítják a várost s a következő napon is megismétlik ezt. Augusztus 17-én reggel 6 órakor már ismét a táborba mennek. Visszajövet kihallgatást adnak; az ebéden 36 személy vesz részt. Ebéd után megszemlélik a székesegyházat s készenálló festményeit (t. i. a még el nem helyezett oltárképeket). Öt órakor ismét a táborban vannak. Este visszatérve a vármegyeházára mennek, ahol Batthyány prímás a fenséges vendégek tiszteletére bált rendez, melyen 9 (10?) óráig tartózkodnak. 18-án a felkelő seregek harcászati gyakorlatukon egy ütközet lefolyását mutatták be. Ennek megszemlélése után a felséges pár búcsút vett Szombathelytől.1) A táborozás azonban tovább tartott. Szeptember 6-án újból nagy hadgyakorlatot tartanak, amelyen résztvesz József palatinus s PálíTy gróf kancellár. Ezután szétoszlik a felkelő sereg, utolsó csapata szeptember 13-án hagyja el Szombathelyt.2) A felkelő sereg hazabocsátásának oka az volt, hogy az uralkodó mindenképp békét akart. Vágya az október 17-én megkötött campoformio-i békében testet is öltött.3)

Szily János tekintélye megyéjében eddig is egyedülálló volt. Ezen év nehéz körülményei közt tanúsított bátorsága, bölcsesége és szívjósága még inkább emelték s csodálattá fokozták a személye iránt megnyilvánuló általános tiszteletet.

Az események élesszemű figyelője, Nagy János, így festi Szily működését:

„Mikor a Frantzia, szomszéd Tartományba Bé ütött, tudnillik Grétznek Várossába,

Mi szemmel nézhetted Nagy Püspök azokat,

A kik ön honnyokból lótottak futottak

') Valószínűleg ez alkalommal adott I. Ferenc király Szilynek egy „gyönyörűséges és sokat érő mellyre való Püspöki keresztet“ (Szegedy gyászbeszéde 18. 1.) „és gyűrűt.“ (Majláth gyászbeszéde 15. 1.)

a) Szily levele Herzan bíboroshoz püsp. lev. I. állv. A királyi pár látogatásának leírása Kunénál i. m. 170. 1.

3) A felkelő seregek szombathelyi táborozásának bő leírását nyújtja Nagy János: A szombathelyi nemes tábornak Ö királyi Felségek előtt tett hadi-gyakorlása 1797. Kiss Asszony havának 16. 17. és 18-dik napján. Béts. Hummel.

114