Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

eltávolította, vitte rá jótevője elleni hálátlan tettére.1) Később bizonyára megbánta ezt. Kresznerics szerint ő fogalmazta Szily haláláról azt a megható, gyönyörű gyászjelentést, melyet nagy szeretet s tisztelet nélkül nem lehetett fogalmazni.2)

A kanonokok hamarosan láthatták, mily nagy alkotóerejű társat kaptak Eölbeiben. Az új kanonok a káptalan beleegyezésével 1794. május 21-én szerződést kötött Haigathó László kápt. jegyzővel, melynek értelmében az utolsó kanonoknak a Nagy Karicsa-utcában (ma: Nagykar-utca) levő házát elcseréli Haigathónak a plébánia mellett fekvő házával.1) A káptalannak ugyanazon napi gyűlésén Eölbei bejelentette, hogy püspöke az építkezésben 500 forinttal segíti.4)

9 Miért távolítota el Szily Nagyot oldala mellől s a szeminárium éléről? Írásban csak annyit jelez Okolicsányi püspöknek, hogy „bizonyos hűtlenséget vett észre Nagy viselkedésében“, amit konkrét formában élőszóval tog ismertetni. Miben nyilvánult e hűtlenség? Aligha tévedek, ha abban látom, hogy Nagy hűtlenné vált Szily törhetetlen egyházias irányával szemben, kapcsolatot tartott fenn jozefinista, aufklärista irányú körökkel, ami miatt őt húsz évvel később — jogosan, vagy jogtalanul? — Kazinczy Ferenc szabadkőművesnek gondolta. 1814. július 27-én kelt leveleiben Kazinczy Horváth Ádámtól és Sárközy Istvántól egyidejűleg kérdezi: „Nagy gyanúm van, hogy Kánonok Horváth János Veszprémben a mi emberünk. Tudattasd ezt velem első leveledben. Szükségem van reá. Hát Radó Sándor Ür Balháson nem az e? ... Hát a Szombathelyi Nagy Prépost Nagy József nem az volt-e?“ (Kazinczy F. levelezése. XI. k, 488. ]. Bpest, 1901.) Sárközy István 1814. augusztus 10. körül így felel: „Sem Horváth W. kanonok nem az: — ámbár meg érdemeltté volna, és én abban az időben praeparaltam is ötét. S arra született is. Sem ... Radó ... A Szombathelyi Prépost Nagy Jósef nékem igen kedves emberem volt, és én őtet próba nélkül annak tartottam, sőtt későbben hallottam is — de Horvát Ádám tagadja vagy legalább unechte Qbol valónak lehetőleg, mondja — De hisz e’ még nem Szentirás — több Catalogust olvastam én mint ő látott.“ (Kazinczy F. levelezése. XII. k. 18—19. 1. Bpest, 1902.) — A Q a szabadkőműves szimbolikában páholyt, az „unechte | I“ el nem ismert, szabálytalan, ú. n. vadpáholyt jelent. Nagy József nevét nem említik a páholytagok közt a későbbi katalógusok, viszont felemlítik két más szombathelyi kanonok nevét, Szilcz Károlyét (f 1785) és Szegedy Jánosét (1785-ben lemondott kanonokságáról és a felsőőrsi prépostságot tartotta meg), akik mindketten a monyorókeréki páholynak voltak tagjai. (így Reinhold Taute: Die kath. Geistlichkeit und die Freimaurerei. Berlin, 1909. S. 141.) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szabadkőművességet tiltó pápai bullák Magyarországon ekkor nem voltak kihirdetve s a páholyok ez időben még theisztikus alapon állottak.

2) Nagy József 1753-ban Alsópáhokon született s 1810-ben mint a vasvárszombathelyi káptalan nagyprépostja halt meg.

3) Protocollum sessionum Capituli 1753—1799. Pg. 728—9.

4) U. o. pg. 725. Ugyanezen gyűlésen előadja Eölbei a telek értékesítésére vonatkozó tervét. Házát a székesegyházzal szembeeső oldalon építi fel, míg a teleknek a mai Szily J. és Berzsenyi D.-utcák sarkára eső részét a városnak adja el, mely azt a filozófiai iskola felállítására fogja felhasználni. A város ezért neki

105