Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

volt, azonban a többivel együtt a pozsonyi generális árvaház céljaira kellett átengednie. Folyamodott annak idején a nemrégen elhunyt II. Józsefhez, hogy az árvaházat legalább a vend gyermekek miatt hagyják Kőszegen, vagy Szombathelyre tegyék át, mert különben ilyen nyelvű növendéke nem lesz, pedig ezeket a vend plébániákra és káplánságokra óhajtja alkalmazni; míg végre II. József megen­gedte, hogy a vend fiúkat Szombathelyen nevelhesse. De ennek nem sok hasznát vette, mert Szombathelyen a magánházakban elhelyezett gyermekek eltartására évi 12 forintot utalt csak ki a pozsonyi gene­rális árvaház igazgatósága, ami iskolásnövendéknek ruhára sem elég. Próbálta a vendeket Pozsonyba küldeni, de egyesek innen visszatér­tek és az a kevés, aki ott maradt, visszatérés után sóvárog. Mind­nyájan menekülnek a pozsonyi fegyelemtől és intézménytől, úgyhogy ha Felséged megfelelő orvoslást nem nyújt e tekintetben, a vend­vidék, melynek 11 plébániája van, de több is állítható, hamarosan híjával lesz a lelkipásztoroknak. Ügy látja, hogy a pozsonyi árva­házból semmi haszna sincs az országnak, a szombathelyi egyház­megye meg egyenesen nagy kárát vallotta az áthelyezésnek. Lehe­tetlen állapot annyi árvaházat egybehalmozni. Ellenben a hazai törvények és az alapító szándéka azt követelik, hogy az alapítványok rendeltetési helyükön maradjanak, illetőleg oda visszahelyeztessenek. Ezért arra kéri a királyt, hogy a kőszegi árvaházat kegyesen vissza­állítani és az ő püspöki, valamint Kőszeg város tanácsa és plébánosa gondozásába visszaadni szíveskedjék. Itt kisebb lesz az adminisz­trációs kiadás, a Tábla pedig most, a régi alapra visszahelyezett jogviszonyok között nem szorul rá akkora épületre, mint az árvaház, kisebb hellyel is beérheti. így fogják érezni az árvák, hogy Felséged­ben nemcsak legfőbb urat, hanem legjobb atyát is nyertek.150 Alig adta át Szily kérvényét az uralkodónak, nemsokára jött a helytartótanács válasza, mely arról értesíti, hogy prezentálási jogá­nak arányában kezelése alá bocsátja a Meskó—Adelffy-féle alapít ványt. Az alapítvány kétharmada 46 árva és konvertita eltartására elegendő. Ezért a Pozsonyban tartózkodó jelenlegi 31 növendékért küldjön megbízható és okos, arravaló egyént s a gyermekeket Szom­bathelyre szállíthatja. Azt is közli, hogy az Adelffy alapítvány arányos szétosztására már intézkedések történtek s ezeknek befe­jeztével az alapítvány arányos részét, azaz kétharmadát a szom­bathelyi püspök kezelésébe engedi át.151 A leirat szót sem szól az árvaházi épületről, ami azt jelenti, hogy ettől teljesen, egyszersmindenkorra elestek volna a növendékek. Szily azonban nem félmegoldást akart. Ezért azonnal értesítette a ,5° U. o. 151 Helyt. int. Szilyhez 1790 ápr. 30. U. o 84

Next

/
Thumbnails
Contents