Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
Megjegyzi még azt is a leirat, hogy az 1715: 74. te. és az 1723: 70. te. értelmében bármily alapítvány felett a felügyeletet és az ellenőrzés jogát — vájjon az alapítványnak eleget tesznek-e? —őfelsége apostoli tevékenysége számára magának tartotta fenn. Ezért kegyelmesen azt akarja Őfelsége, hogy legalább a jövőben a kőszegi árvaház számadásait neki a helytartótanács útján elküldjék. És mivel itt a nemzeti iskolára is ki kell térni, melynek biztosítására ezen királyi Kőszeg városnak a majdnem állandó tűzveszedelmek miatt túlságosan igénybevett vagyonállaga előreláthatólag nagyon nehezen lesz elégséges, azért e tekintetben a nemzeti iskolák királyi igazgatója fog a tervezet előkészítésében közreműködni. Nemzeti iskolát Kőszegen most azért állítanak fel, hogy azt, mivel ez a város a kisebbek közé számíttatik és polgárai az előbb említett szerencsétlenségek következtében kimerültek, az árvaházban helyezhessék el. Leginkább úgyis az látja majd hasznát. Maga a város legfeljebb anyagiakban és mérsékelt segítséggel fog az építéshez és az épület fenntartásához hozzájárulni. Szigorúan meghagyja a leirat azt is, hogy mind az árvaház, mind a normális iskolaépület tetőzetét cseréppel kell fedni. Ami pedig magukat az iskolamestereket illeti, minthogy Kőszeg a kisebb városok közé tartozik, két mesternél többet, akiket eddig is tartott, aligha bír el. Mivel azonban az árvaház!, ha készen lesz, négy osztályból álló nemzeti iskolát kíván, azért a hátralévő két mestert az árvaház fogadja fel és fogja eltartani, annál is inkább, mivel azokra az ifjúság mellett már csak a tallósi árvahái példája szerint is szükség leSz.80 Hogy a fentebbi intimátum rendelkezéseit megérthessük, tudnunk kell, hogy az árvahází épület megnagyobbításának kérdése már évek óta vajúdó probléma volt. Azzá tette Adelffy Antal végrendelete, különösen annak 1776-ban történt végrehajtása és az örökség birtokbavétele. De sürgette az építés minél előbbi megkezdését az a körülmény is, mely az egész Adelffy-hagyaték körül 1777-ben lezajlott, amikor tudniillik a Niczky-féle terv majdnem megfosztotta Kőszeg várost egykori táblai elnökének igen tekintélyes adományától. Az építés valószínű csak azért húzódott, mert nem volt senki, aki erélyes kézzel nyúlt volna a kérdés megoldásához. A ígyőri püspök túl messze volt Kőszegtől; egyébként is már folyamatban volt az újonan alapítandó szombathelyi egyházmegye ügye, érthető, hogy nagyobb aktivitással nem nyúlt bele a kérdésbe. De meg azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Zichy Ferenc győri püspök Niczky pártján állott, amikor az Adelffy alapítvány elvételéről és Sopronnak adományozásáról volt szó. Kelcz Imre pedig csak átmeneti megbízást kapott igazgatói minőségben az Adelffy javak likvidálására "* Az ismertetett helyt, tanácsi leirat a Szomb. Piisp. Lev. árvaházi iratai közt található. 50
