Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
folytatásokban u. o. 1935); Nemzetiségeink helyzete Nagymagyarországon (meg|. folytatásokban u, o. 1936); Türr István (megj. a Veszprémi Hírlapban folytatásokban 1934); Érdekesebb törvényhatósági intézkedések egyházi és vallási ügyekben a tiszántúli vármegyék és municipíális városok jogszabályai alapján (cikksorozat a Veszprémi Hírlapban, megjelent könyvalakban is). Szakáll József (1886—94) sz. Óladon (Vas m.) 1875. jún. 19-én, Sz. József kántortanító és Somogyi Erzsébet szülőktől. Mint fiz. növ. végezte az elemit és a gimn. I—IV. osztályát. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1898, júl. 6-án. A Kelcz—Adelffy árvaházban segédgondnok volt (1897—8), káplán Lendvavásárhelyen (1898—903), pléh. Vasszontmíhályon 1903-től 1930. dec. 31-ig, amikor nyugalomba vonult. Meghalt hosszas betegség után 1932. jan. 29-én Gasztonyban. — Géfin: i. m. 389. 1. Szakovits János (1893—8) sz. Tiborfán (Vas m.) 1881. júl. 11-én, Sz. Mátyás földműves fia. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos végezte a gimn. I. osztályát és inaséveit. Rőföskereskedő. Szakovits József (1887—95) sz. Tiborfán (Vas m.) 1874. febr. 2-án, atyja Sz. Mátyás földműves. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos végezte a gimn. I—VIII. osztályát. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1899. júl. 2-án, Kisegítő volt Pápócon (1899), Zalaegerszegen (1899), káplán Rohoncon (1900), Cserföldön (1900—1), Tótszentmártonban (1901—2), Csendlakon (1902—5), adm. Bándolyban (1905—6), káplán és adm. Belatincon (1906—9), adm. Vashidegkúton (1909), Alsószölnökön (1909—13), adm. Bántornyán 1913—7), pléb. u. o. 1917-től 1928-ig. Meghalt 1930. szept. 22-én. Vendül, horvátul és németül is beszélt. — Géfin: i. m. III. k. 389. 1. Szalai Ferenc (1756—66) sz. Cseszneken prot. szülőktől. Mint konvertita 10 éven át élvezte a konvertitaház segélyét s alsó és felső gimn.-ba járt. Társainak instruktora volt. Tanítói pályára ment. Szalay Ferenc (1884—91) sz. Körmenden 1875. okt. 29-én, Sz. András takács fia. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos elemibe s a gimn. I—V. osztályába járt. Szalay Gyula (1902—3) sz. Szombathelyen 1891. júl. 3-án, Sz. Ignác vagonmázoló fia. Mint fiz. növ. a gimn. I. osztályába járt. Szalay Imre (1823—7) sz. Németladon (Somogy m.) 1808. okt. 28-án, Sz. József és Gértzey Teréz nemes szülőktől. Mint árva az „Adelffy" alapítványt élvezte s végezte a gramm. III—IV. és a hum. I—II. osztályát. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1834. szept. 14-én. Adm. volt Vasalján (1835—40), káplán Letenyén (1840—1), Nagylengyelben (1841-—2), Nyőgéren 1842—4), Simonyiban (1844—6),Pecölben (1846—9), Szombathelyen (1849—50), pleb. Köveskúton 1850-től 1884. okt. 13-án beköv. haláláig. Németül is beszélt. — Géfin: í. m. III. k. 391—2. 1. Szalay János (1791—7) sz. Jókán (Pozsony m.) 1777 körül lut. családból. Mint konvertita az „Adelffy" alapítványt élvezte s elemibe járt. Szűcs mesterséget tanult. Németül is beszélt. Szalay Júliaima (1801—7) sz. Püspökiben (Hidvég, Vas m.) 1792 körül lut. családból. Mint konvertita a „Kelcz" alapítványt élvezte, elemibe járt, azután szolgálatra ment. Németül is beszélt. Szalay László (1942—) sz. Zalaegerszegen 1932. febr. 5-én, Sz. László és Pálffy Irma szülőktől. Mint fiz, növ. a gimn. I. osztályába jár. Szalay Lázár (1813—7) sz. Tetskándon (Vas m.) 1800 körül. Mint árva a „Kelcz" 439
