Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
A többi kiadást és terhet, pontosan 297 forint 40 krajcárt, a konvertitaház javadalma viselte. Az épület 1765-ben készült el és két helyiségből állott. Az iskolát a következő feltételekkel bocsátotta a konvertitaház vezetősége a tanító rendelkezésére: 1. Köteles volt a növendékek után beszedett jövedelméből, mely a havonta egy-egy tanuló után számított 7 krajcáros bevételekből tevődött össze, az épületen mutatkozó hiányokat pótolni, a padok, a kályha s az ablakok esetleges javítási költségeit viselni. 2. Évente 15 forint bért fizetett a konvertitaháznak. 3. Ha az elöljárók azt jónak gondolták, a tanítónak az árvaházban a házitanító szerepét is vállalnia kellett. Ebben az esetben ellenértékképpen a tanulókéval egyenlő ellátást és 8 forintot kapott, ami a házitanító rendes fizetése volt. Ezenkívül bizonyos személyi kedvezményt is biztosítottak a számára.44 A Schola Didascalis árvaházi szerepe nem lett hosszú életű. A benne működő tanító nem tudott fizetni a növendékek csekély száma miatt. Az árvaház számára pedig kényelmetlen volt ez az iskola a különbejárat és az udvar megosztottsága miatt. Ezért 1774- ben meg is szüntették. A hozzávaló bejáratot befalazták, az udvart és a kertet kibővítették, a benne lévő két helyiséget egy ideig lomtárvagy raktárfélének használták, később betegszobákká alakították át.45 * A Schola Didascalisnál sokkal jelentősebb és messze kihatóbb nyomot hagyott a konvertitaház történetében és életében az 1768- ban Adelffy Antal részéről végrendeletileg az árvák és konvertiták számára tett kegyes alapítvány. Adelffy Antal 1761-től a kőszegi dunántúli kerületi tábla elnöke volt egészen 1771 jan. 8-án bekövetkezett haláláig. Mint kőszegi lakosnak bőséges alkalma volt a folyton fejlődő árvaházi intézmény életét megfigyelni, vezetőivel és lakóival megismerkedni s bizonyára filántrópikus hajlamai indíthatták arra az elhatározásra, hogy a szegény, elhagyatott árvákat tegye vagyona legnagyobb részének örökösévé. Ez a nagy megértés és részvét elsősorban mélyen vallásos lelkületének volt természetes megnyilatkozása. De aligha tévedünk, ha ebben az árvák számára sorsdöntő elhatározásban Kelcz Imre kitűnő rábeszélő képessége javára könyveljük el a döntő szót,4' aki már évtizedekkel előbb is annyi nagy és magas állású hazafit nyert meg intézménye számára. Adelffy Antal végrendeletében az árvaház számára szóló rész a következőképpen hangzik: ,,A kőszegi árvaház számára teszek hagyatékot, úgyhogy annak kamataiból magyar konvertitákat tartsanak el, amennyit csak lehet. És ha ilyen konvertiták nem volnának, ezek helyére más szegény, jóindulatú fiúk is felvehetők. Ezek tartoznak a Szentháromság tiszteletére végzett ájtatoságokon részt-44 U. o. 45 U. o. 29. 1. 44 V. ö.: Tóth József: Jegyzetek a kőszegi r. k. Adelffy árvaházról (Kézirat.) Sz. P, L, I. sz. 34
