Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

V. fejezet: A növendékek névsora

növ. végezte az elemit s a gimn. I—VIII. osztályát. Vasúti tiszt, majd postás lett. Vendül is beszélt.

Kühár Floris Ferenc dr. 0. S. B. (1903—9) sz. Pártosfalván (Vas m.) 1893. júl. 5-én, K. Ferenc és Szobotin Katalin szülőktől. Mint ,,Kelcz—Adeflfy" alapítványos végezte a ginm. I—VI. osztályát. 1909-ben a bencés rendbe lépett. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban folytatott, u. o. avatták a teológia doktorává 1917-ben. Ünnepélyes fogadalmat tett 1916. jún. 25-én, félsz. u. a. hó 29-én. Pléb. volt Celldömölkön (1917—22), Pannonhalmán a hittud. főiskolán az egyházjog, pásztorálís és filozófia tanára (1922—29), Rómában a Szent Anzelm egyetemen a dogmatika tanára (1929—31), főapátsági esperes és egyúttal a pannonhalmi főiskolán a filozófia tanára (1931—5), 1935-től a rend budapesti székházában házfőnök. 1929-ben egyetemi magántanár lett a Budapesti Pázmány Péter Tud. Egyetemen, u. o. 1936-ban c. rendkívüli tanár. 1925-ben alapította a Pannonhalmi Szemlét és szerkesztette 1929-ig, 1939. febr. óta a Katolikus Szemle szerkesztője. A Bangha-féle Katolikus Lexikonban a bölcseleti szakot szerkesztette és kbl, 80 hasábnyí cikket írt benne. Munkatársa volt a Gutenberg Lexikonnak. Vallástörténeti cikket írt az Üj Lexikon-ba, az Üj Idők Lexikoná-ba. Szerkesztőtársa volt a Bangha-féle Eucharisztia c. kötetnek. Szerkeszti a „Keresztény Remekírók“ I. Szentatyák sorozatot (12 kötet). — Önálló müvei: Szent Erzsébet és a modern keresztény női ideál. Celldömölk, 1918, — A celldömölki búcsújáróhely rövid ismertetése. CelK dömölk, 1918. — A kemenesaljai nőknek. Röpirat. Celldömölk, 1919. — Mater Raíngardis. „Nemzedékek" kiadása. Szombathely, 1919. — A jó pásztor könyvtár „Védőszentjeinek élete" c. vállalatban (Győr, „Evangélium" kiadóhivatala): A Boldogságos Szűz Mária, 1922.; Szent Péter apostolfejedelem, 1923.; Aranyszájú Szent János, 1923.; Szent Ágoston hippói püspök, 1923.; Szent Monika, 1923.; Szienai Szent Katalin, 1923.; Alacoque Szent Margit, 1923. — Bevezetés a vallás lélektanába. Szent István Könyvek, 41. sz. Budapest, 1926. — Nagy Szent Gertrúd lelkigyakorlatai. Fordította és bevezetéssel ellátta. Budapest. 1926. — A keresztény bölcselet története. Szent István Könyvek. 43—44. sz. Budapest, 1927. — A misztikus természetszemlélet alapjai. Budapest, 1928. — A vallásbölcselet főkérdései. Szent István Könyvek. 81. sz Budapest, 1930. — Kühár dr.—Radó dr.: Kis misekönyv. Komárom, 1932. — A lélek szemével. Dom-kiadás. Budapest, 1932. — Dr. Kühár—dr. Radó: Liturgikus Lexikon. Komárom, 1933. — Az örökélet forrásai a hét szentségben. Budapest, 1932. Korda. — Barlangok, sírok, kupolák. Budapest, 1935. Pázmány P. írod. Társ. kiadása. — Canterbury Szent Anzelm Istentana. Pannonhalma, 1933. — Egyetemes vallástörténet. I—II. k. Budapest, 1936. — A legszentebb családfa utolsó virága, B. Erzsébet élete. Bpest, 1939. Korda. — Zarándokszívvel. Ütiképek és élmények. Bpest, 1938. — Dr. Kniewald Károly: „A hahóti kódex: Zágrábi M. R. 126. sz. Kézirat jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából." Bpest, 1938. Fordította: Dr. Kühár Flóris. — Szűz Mária élete. Bpest, 1937. — Máría-tíszteletünk a XI. és XII. század hazai liturgiájában. Sz. Istv. Akad. Hittud. Oszt. Ért. III. 3: 1939: — Az Egyház szentjei c. kötetben 55 szent életrajza dr. Kühár Flóristól. Palladis, 1941. (Dr. Kühár Ferenc és dr. Szunyogh Xav. Ferenc közreműködésével szerk. dr. Radó Polikárp.) — Ezeken kívül számtalan cikket írt a művészet, hittudomány, bölcselet, pedagógia, egyháztörténet, stb. köréből különböző folyóiratokba és lapokba: Egyházi Lapok, Magyar Kultúra, Katolikus Szemle, Pannonhalmi Szemle, Katolikus Nevelés, Szent Gellért, Evangélium, Athenaeum, Theologia, Vigilia, Ütünk, Emericana, Magyar Szemle, Magyar Könyv358