Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
Körmendy Iván Gyula (1905—6) sz. Ságodon (Zala m.) 1893. jan. 29-én. Atyja K. Zsigmond földbirtokos. Mint fiz. növ. a gimn. I. osztályába járt, azután vaskereskedő tanonc lett. Körmendy János (1889—91) sz. Nagygombán (Somogy m.) 1880-ban. Atyja K. Ede jegyző. Mint fiz. növ. a gimn. I—II. osztályába járt. Jogi pályára ment. Körmendy Károly (1900—1) sz. Balatonbogláron (Somogy m.) 1891. ápr. 6-án. Mint fiz. növ. az elemi III. osztályába járt. Körmendy Pál Boldizsár (1899—901) sz. Gamáson (Somogy m.) 1889. jan. 8-án. Mint fiz. növ. a gimn. I—II. osztályába járt. Körmöcz Pál (1853—62) sz. Szentlőrincen (Vas m.). Mint árv. növ. elemibe cs a gimn I—V. osztályába járt. Kőniglliayer János (1903—5) sz. Ságodon (Zala m.) 1893. jan. 29-én. Atyja K. Zsigmond földbirtokos. Mint fiz. növ. az elemi IV. és a gimn. I. osztályába járt. Kőnigmayer (Károly) Kálmán (1858—62) sz, Székesfehérvárott. Mint fiz. növ. elemibe járt. Könye (Gönye) Anna (1782—4). Köilye (Könnye) Nándor (1858—68) sz. Hódoson (Vas m.) 1850. jún. 23-án. Mint árv. növ. végezte az elemit s a gimn. I—VI. osztályát, a felső osztályokat a szombathelyi gimnáziumban. A szombathelyi szemináriumban három évig tanult mint teológus. 1872-ben Budencz Józseffel, Szarvas Gáborral és Bérezik Árpáddal való találkozása új irányt adott életének. A nyelvészetre adta magát és felcsapott filozófusnak. 1875—78-ig a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait s 1879-ben tanári oklevelet szerzett a magyar és francia nyelvből és irodalomból; 1886-ban pedig alapvizsgát tett a német nyelvből és irodalomból. Mint tanár működött Szentgyörgyön (Pozsony m.), Budapesten, Nagyváradon, Székesfehérváron; ez utóbbi helyen két évig a kereskedelmi akadémián a magyar, francia és olasz nyelvet tanította. Innen a beregszászi, majd az ungvári áll. reáliskolához került tanárnak. — Cikkei jelentek meg a Magyar Nyelvőrben (1877—80, 1882—85), a pozsony-szentgyörgyvölgyi gimn. értesítőjében (1881, 1884), a Budenz-Albumban (1884), a Budapesti Szemlében (1881), a Szabadságban (1892), a Herkulesben (1893), a Nemzetben (1893), a székesfehérvári kér. akadémia értesítőjében (1893), a beregszászi áll. reál. isk. értesítőjében (1895, 1896, 1898). A magyar Nyelvőrnek már filozófus korában munkatársa volt. Az 1880-as évek elején munkatársa lett a Magyar Államnak, melyben olasz és francia lapokból kivonatokat közölt; 1892—93-ban a Fejérmegyeí Közlönynek. Megindította az Újságolvasók Kalauzát (Székesfehérvár, 1894), 1895—98-ban munkatársa volt a Bereg-nek, A Magyar nyelvtörténeti Szótár számára feldolgozott 341 régi magyar nyelvemléket. — Önálló munkái: Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Iskolai és magánhasználatra. Bécs és Cr. J;pe:it, 1890. II. kiad. 1894. — Francia-magyar és magyarfrancia zsebszótár. Nagyvárad, 1891. — Két szótár kritika. Nagyvárad, 1891. — Idegen-magyar zsebszótár. Székesfehérvár, 1895. — Betűrendes segédkönyv a magyar helyesíráshoz. Beregszász, 1898. — V. ö. Szinnyei: Magyar írók. VII. k. 55—58. 1. Könyves János (1901—6) sz. Szarvaskenden (Vas m.) 1891. aug. 9-én. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos elemibe s a gimn. I—III. osztályába járt, azután lakatosinas lett. Munkás Körmenden. Kőszegi János (1885—7) sz. Kőszegen 1873. szept. 6-án, Hauer János cserepes és Hochecker Mária szülőktől. Mint „Vahl“ alapítványos a gimn. I—II. osz-23 353
